Átfogó intézkedéscsomaggal igyekszik javítani a hazai élelmiszer-kistermelők piaci pozícióit a kormány. Már a parlament előtt van a közbeszerzési törvényt módosító javaslat, amely az előterjesztés indoklása szerint lehetővé teszi, hogy közbeszerzési kényszer és a lánckereskedelem kiiktatásával összekapcsolják egymással a helyi élelmiszer-előállítás, -feldolgozás és -értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, helyi egészségügyi intézmények) közétkeztetését. Ezzel lényegében megszűnik a jelenleg gyakorlatilag kizárólagosan legális beszerzési forrást jelentő közvetítő kereskedelem egyeduralkodó szerepe ezen a speciális piacon. Sokan örülnek ennek, de információink szerint a kormányzaton belül is akadt ellenzője a javaslatnak.

Az egészségügyi kockázatok miatt a kormányon belül sincs egyetértés a szabályok fellazításáról

A gazdasági tárcánál az intézkedés előkészítésében részt vevő forrásunk szerint ugyanis a lépéssel ugyan valóban jelentősen javulhat a helybeli élelmiszer-kistermelők értékesítési helyzete, de egyrészt növekszenek bizonyos egészségügyi kockázatok, ám akad ennél súlyosabb tényező is: semmi sem garantálja, hogy ezzel párhuzamosan a közétkeztetés árai ne növekedjenek.

A szakember egy közelmúltban készült elemzés adataira hivatkozott, amely szerint a nagy kereskedelmi láncoktól való, közbeszerzésre alapozott alapanyag-vásárlásnak létezik egy óriási előnye, amivel a helybeli ellátás nehezen versenyezhet: ez pedig a nagy forgalomból fakadó stabilizáló hatás. A multik egy esetleges hiány és azzal együtt járó áremelkedés hatásait viszonylag könnyen képesek ellensúlyozni olcsóbb importtal, erre a helybeli beszállítók viszont nem képesek. Ha azonban a környékbeli kistermelők és a közétkeztetéssel foglalkozó intézmények tartós együttműködésre rendezkednek be, ezzel az eddigieknél óhatatlanul közvetlenebbül kiteszik ezt a szociális szempontból rendkívül érzékeny szolgáltatást a változó áraknak. Ráadásul a közbeszerzési – pályáztatási – kötelezettség teljes kikapcsolása helyben is feszültségeket gerjeszthet: az esetek többségében dönteni kell majd, melyik kistermelő miből mennyit is adhat el a helyi óvodának. Ráadásul a 35–40 milliárd forintos közétkeztetési piac kivonása a kötelező pályáztatás rendszeréből versenyjogi aggályokat is felvethet.

Ugyanakkor Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára – magánemberként – üdvözölte a tervezett intézkedést. Az új rendszerben a közétkeztetést fenntartó intézmények valóban nemcsak az árak alapján dönthetnek majd (tehát az esetleg drágább, de a lokális piac fejlődését segítő kistermelői beszállításokat is választhatják), de egyáltalán nem kizárható, hogy sok esetben továbbra is az ár lesz amértékadó. Ezen túl az élelmiszerforgalmazás viszonyainak tisztulását is szolgálhatja, hogy a beszállítások nyomán minden esetben nyilvánvalóan bizonylat is készül a kifizetésekről: így a jelenlegi feketeforgalom nagyon jelentős szelete bekerülhet a hivatalos nyilvántartásokba.

Hogy a közétkeztetésbe, a helyi vendéglátásba és piacokra a jövőben az eddiginél lényegesen egyszerűbben juthasson el a kistermelők áruja, arról egy, a múlt héten hatályba lépett vidékfejlesztési minisztériumi rendelet intézkedik. Ebben még a korábbi, előzetes nyilatkozatokhoz képest is radikálisabb liberalizációt vezetnek be a háznál készült, jellegzetesen háztáji élelmiszertermékek forgalomba hozatalára. A legfontosabb módosítás, hogy az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász) értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 kilométer távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátóegységekbe, így a közétkeztetésbe is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az előzetesen az állatorvosnál bejelentett házi disznótor termékei akár már másnap a helyi iskolai ebéden is megjelenhetnek.

A lényegileg folyamatos hatósági ellenőrzés nélküli forgalmazásnak elsősorban csak mennyiségi korlátai vannak: a településen, végső fogyasztó számára történő értékesítésnél, ezután nem kell a hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni legfeljebb heti ötven házityúk-féle, huszonöt víziszárnyas vagy pulyka, tizenhárom nyúlféle vágásánál és eladásánál. Előzetes állatorvosi bejelentés után újra lehet háznál disznót vágni is.

Az eddigi rendeletek tiltották az otthoni disznóvágást és a házilag előállított aszalt és füstölt áruk értékesítését. A hivatalos megfogalmazás szerint az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágást, a disznótort. A falusi vendégasztal szolgáltatásnál és a rendezvényeknél a hatóságnak történő bejelentés mellett lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból helyi/házi vágás elvégzésére, a hús helyben való elkészítésére, valamint helyben fogyasztás céljára történő értékesítésre. Az is jelentős könnyítést jelent, hogy szabad immár az ökörsütés, a birkapörköltfőzés, házi disznótor a falusi vendéglátónál és a rendezvényeken. Ezentúl a kistermelő is végezhet úgynevezett falusi vendégasztal szolgáltatói tevékenységet (ez a vendéglátás immár hivatalosan is elfogadott formája) az általa megtermelt vagy előállított és kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával.

A kistermelő emellett végezhet szolgáltatásokat is más magánszemély, kistermelő részére élelmiszerének előállítása során (például húsfüstöltetés, terménytisztítás, zöldség-, gyümölcs-, olajosmag-szárítás, -őrlés, -préselés). A hatóság csak kirívóan nagy szabálysértés (például ipari méretű termelés vagy alapvető higiénés szabályok megsértése) gyanúja esetén végez majd helyszíni ellenőrzést és büntet, ha az indokolt.

Július 19-én szavaz az Országgyűlés az illetéktörvényről. Ennek nyomán várhatóan augusztus 1-jétől 50 literig szabadon főzhető a házi pálinka. A kizárólag gyümölcsből készíthető párlat vásárolt és saját termésből is előállítható. A magáncélra készülő főzést nem kell bejelenteni a vám- és pénzügyőrségnek, és a berendezést sem kell nyilvántartásba vetetni.

Kukában landoltak az élelmiszer-adományok

Júliustól sorra jelentkeznek azok a cégek, melyek 2008-ban felhagytak a karitatív tevékenységgel, mikor áfaköteles lett az élelmiszer-adomány. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke elmondta, hogy a két évvel ez előtti adóváltozások után sok cég jelezte, hogy a forgalmi adót nem tudják befizetni, inkább megsemmisítik az emberi fogyasztásra amúgy al kalmas élelmiszereket. Az elnök mentségükre hozzátette, hogy ezt a válla latvezetői hozzáállást is meg lehet érteni, hiszen a profitorientált cégnek döntenie kell arról, hogy ezt a több letterhet vállalva adományoz-e. Információi szerint az áfa megfizetésénél kisebb költséget jelent a meg semmisítés, becslések szerint ezért az elmúlt két és fél évben évente 200-300 millióval kevesebb élelmiszert ajánlottak fel a vállalkozások. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta működik. Alapítása óta több mint 2,5 milliárd forint értékben, 12 ezer tonna élelmiszert osztott szét 450 karitatív és civil szervezeten, illetve önkormányzaton keresztül több mint 350 rászorulónak. (Cz. P.)