Négy hónap letöltendő börtönre és egymillió dán korona (azaz nagyjából 30 millió forint) büntetésre ítéltek Koppenhágában egy magyar származású újságírót, Claus Forrait, mert a gazdasági napilapban, ahol dolgozott, olyan pénzügyi tanácsokat adott az olvasóknak, aminek következtében látványosan megemelkedett az újságíró által birtokolt részvények ára, és ezzel összesen 2,7 millió korona nyereségre tett szert. A koppenhágai bíróság Forrait a manipulációban bűnösnek találta. Az ügy és az ítélet újságírói körökben komoly vitákat váltott ki. Forrai is fellebbezett, mivel ártatlannak vallja magát. Úgy véli: a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Itthon is akadt már arra példa, hogy piacbefolyásolás tilalmának megszegése miatt büntetett a hatóság. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a gazdasági válság kirobbanását követő hetekben – amikor rendkívül zilált volt a tőzsdei kereskedés és az árfolyammozgás – szabott ki büntetést ilyen jogcímen: 2008 októberében 2-2 millió forintra bírságolta a Cashline Értékpapír Zrt.-t és a Net Média Zrt.-t. Az utóbbi kiadóhoz tartozó portfolio.hu ugyanis a Cashline napi jelentésére alapozva október 14-én azt közölte, hogy az OTP-részvények a szokásos pluszmínusz 15 százalék helyett 30 százalékos árkilengéssel foroghatnak, holott a tőzsde erre vonatkozó döntése csak október 13-ra volt érvényes – mondta lapunknak Binder István, a felügyelet szóvivője.

A két hazai gazdasági napilapnál egyaránt elővigyázatosak. – Amennyiben valamelyik újságírónknak részvénye, pozíciója van valamely, akár prompt, akár határidős piacon, azt közzétesszük, az adott cikkeihez mellékeljük az ezzel kapcsolatos információt – tájékoztatott Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság főszerkesztője. – A tőzsdei közzétételekre rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, ezért ritka, hogy originális információkhoz jutunk. Ez akkor fordul elő, ha valamely tőzsdei vállalat vezetőjével interjút készítünk. Ekkor azonban az etikai kódexünk szerint az érintett cég részvényeivel a tőzsderovat, a lap újságírói nem kereskedhetnek – fogalmazott. – Ma már az internet világában a befektetői blogok sokkal inkább hatással vannak az árfolyamokra, egy-egy ott felröppenő pletyka befolyásolhat részvényárakat, de ez is csak a kis cégekre igaz – tette hozzá. Kocsi Ilona, a Világgazdaság főszerkesztője is hasonlóan vélekedett. –A lapnál alapvető etikai norma, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. Nem dolgozik a lapnál olyan munkatárs, aki nagyban tőzsdei ügyleteket kötne, és ezzel párhuzamosan írna az adott cégről. Aki tőzsdei üzletet köt bizonyos cégek papírjaira, az nem publikálhat – mondta. Hozzátette: mindez annyira alapvető elvárás, hogy egy ilyen lehetőség fel sem merülhet.