Orbán Viktor szerint 2010-ben már nem lehet változtatni a bankadó rendszerén. – A lehetőségek kimerültek. A 2010-es bankadóra nézve semmilyen változtatási lehetőséget nem látok. A benyújtott törvényjavaslat sem lát – közölte aminiszterelnök tegnap,miutánmegbeszélést folytatott Csányi Sándorral, az OTP Bank nemrég MLSZ-elnökké kinevezett elnök-vezérigazgatójával. Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor azt mondta: aki elolvassa a Matolcsy György által az Országgyűlésnek benyújtott javaslatot, az azt láthatja, hogy három évre három különböző mozgástér lesz. Erre az évre zéró, a második évre valamivel több – tette hozzá a miniszterelnök, aki azt is elmondta: a bankadó kialakítása során folyamatosan egyeztettek budapesti irodájukban az IMF-képviselőkkel. A miniszterelnök egy a büdzsé hiányára vonatkozó kérdésre közölte: a költségvetési tanácsnál pozitívabban látja a kormány a helyzetet, de két bizonytalansági tényező is van. Az egyik az átadás-átvétel végleges szaldója, mely augusztusban várható, a másik pedig az árvíz, a károk és az újjáépítés mértéke, ami nagyon komoly tétel.

Csányi Sándor arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a bankadóról, azt mondta: azelőtti napon utazott el három hétre, mielőtt a bejelentés a különadóról megtörtént volna. Ahol tartózkodott, nem volt térerő, így nem vett részt a kormány és aMagyar Bankszövetség közötti sikertelen egyeztetésen sem. Szerinte igazságtalan, hogy a bankszektor viseli a költségvetés egyensúlyához szükséges pluszterheket. – A bankadó azért sem teljesen igazságos, mert vannak olyan iparágak Magyarországon, amelyek magasabb megtérülést, jövedelmezőséget mutatnak ki, mint a bankszektor. Másrészt a Magyarországon kirótt adó lényegesen magasabb, mint az Európában kivetett adó, igaz, az hosszabb időre szól, mint a magyar – tette hozzá. Csányi Sándor úgy fogalmazott: az OTP nem örül a bankadónak, de bírni fogja a pluszterhet, és nem hárítja át azt az ügyfelekre. – A bankadó nem fogja csökkenteni az OTP hitelezési aktivitását, ez azonban más bankoknál előfordulhat, és ez a GDP-növekedés visszaeséséhez is vezethet – tette hozzá.

– Mivel Csányi Sándor tagja a Magyar Bankszövetség elnökségének, így véleménye tekinthető akár a szervezet hivatalos álláspontjának is – mondta megkeresésünkre Nyers Rezső, a bankszövetség főtitkára. Sem a háztartások, sem a vállalati ügyfelek nem bírnak el további terheket, vagyis objektív okai vannak, miért nem lehet az ügyfelekre terhelni a bankadót, főleg most, hogy ennyire és ilyen tartósan gyenge a forint – fogalmazott. A plusztehernek szerinte inkább a hitelezésre lehet negatív hatása. – Tartósan szűkülhet a kínálat, pedig az utóbbi hetekben már mutatkoztak annak a jelei, hogy élénkülhet a pénzintézetek hitelezési aktivitása, de ennek most valószínűleg gátat szab a bankadó bevezetése – mondta. Bár a bankszövetség és a kormány között valóban megszakadtak az egyeztetések az új adóról, a szervezetnél ennek ellenére még bíznak abban, hogy a jogszabály parlamenti végszavazása előtt még sikerül érdemimódosításokat elérniük. Hogy ebben lehet-e szerepe a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), még nem tudni. A bankszövetség képviselői tegnap találkoztak az IMF Magyarországon tartózkodó delegációjával, s a megbeszélésen téma volt a bankadó is, ám részleteket Nyers Rezső nem kívánt elárulni. Mint arról beszámoltunk: több nagy magyarországi hitelintézet külföldi anyabankja levélben fordult az IMF-hez és kért segítséget az általuk aránytalanul magasnak tartott terhelés mérsékléséhez.

Komoly kockázatokat lát a bankadóban a Moody’s is. A hitelminősítő elemzésében fenntartotta a magyar bankrendszerre érvényben lévő negatív kilátását, amit a továbbra is kedvezőtlen hazai és globális gazdasági viszonyokkal indokolt, amelyek a bankok működési környezetére és a bankrendszeren belül érvényesülő kockázatokra is hatással vannak. AMoody’s szerint ugyan a magyar bankszektor stabilitása javult, a kockázatok közül azonban sok változatlanul jelen van, és a cég ezért a hazai bankokat továbbra is a „törékenyebbek" között tartja számon. Az egyik ilyen fő kockázati tényező a bankadó, amely a pénzintézetek jövedelmezősége mellett tőkeellátottságukat is veszélyezteti, miközben fékezheti az egyébként is lanyha gazdasági növekedést.

Az MSZP azt kéri a kormánytól, nyújtson garanciát arra, hogy a pénzintézetek nem terhelik a fogyasztókra a bankadót. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója elmondta: a törvényjavaslatban nincsenek ilyen garanciák, és arról sincsenek rendelkezések, hogyan biztosítanák a vállalkozások forráshiányát, és milyen módon csökkentenék a devizahitelesek kockázatvállalását.