Arab mentőöv a BP-nek
Hayward a hírek szerint kedvezően fogadta a közeledést, annál is inkább, mert így egy esetleges ellenséges felvásárlással szemben hatásosabban tudna ellenszegülni a Mexikói-öbölben történt környezeti katasztrófáért felelős társaság.
Elemzők is pozitívan értékelték a fejleményt, megjegyezve, hogy a BP-nek égető szüksége van a friss tőkére, és azt az Egyesült Arab Emírségek vezető ereje, az ottani olajtartalékok 90 százaléka felett rendelkező Abu-Dzabi gond nélkül biztosítani tudja számára. A sejkség ezzel belépne Kuvait mellé, amely jelenleg 2,8 százalékos BP-pakettel bír, igaz, 1998-ban még 21,6 százaléka volt, ám a brit kormány kötelezte, hogy részesedését 10 százalék alá csökkentse.
Líbia is érdeklődik a BP iránt. Kedden Shokri Ghanem, a nemzeti olajtársaság (NOC) elnöke jelezte, hogy a brit cég papírjaihoz potom áron hozzá lehet jutni, és erre az ország állami befektetési társaságának a figyelmét külön is felhívta. Valóban, a BP most gyakorlatilag a felét éri a Deepwater Horizon olajplatform felrobbanását megelőző napon mért értékéhez képest. A britek eddig 3,12 milliárd dollárt költöttek az olajkitörés megállítására és a környezeti károk rendezésére, és további 20 milliárdot ígértek e célra a következő három és fél évre leosztva. A céget ezenkívül több tízmillió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezhetik. Sem a hivatalos üzleti körúton éppen Abu-Dzabiban tartózkodó Hayward, se környezete nem kommentálta a híreszteléseket, amelyek nyomán 4,1 százalékkal erősödött tegnap a BP árfolyama a londoni tőzsdén. A BP kedden még bőszen cáfolta, hogy befektetőt keresne, és azt is, hogy részvénykibocsátással készül forrásokhoz jutni. A The Times eközben azt írta, hogy a brit kormány már készíti a vészforgatókönyveket a cégóriás megmentésére. A módszer a válságból már ismert: állami tőkeinjekciókkal lehelnének életet a BP-be, ahogy azt a bankszektor nagyjainál is megtették. A lényeg, hogy a patinás brit olajcég és több tízezer brit alkalmazottja sorsát ne a hiénaként a prédára tekintő versenytársak –ExxonMobile, Shell, Gazprom, Sinopec – döntsék el.
