Szigorodnak a felvételi követelmények
Várhatóan újabb három szakon lesz kötelező az emelt szintű érettségi: az osztatlan erdőmérnöki, illetve az építész-, valamint az energetikai mérnöki alapszakon 2012-től írnák elő a nehezebb vizsgát a felsőoktatási intézmények – tudta meg lapunk. Úgy tudjuk: az elképzelésről jelenleg is egyeztet a szaktárca a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaival, a követelményeket várhatóan a héten teszik közzé a minisztérium honlapján. Ezzel immár 12 szakon lesz kötelező az emelt szintű érettségi: öt nyelvszakon 2005, négy orvosi képzésben pedig 2010 óta előírás. A legtöbb helyre azonban változatlanul be lehet jutni sima középszintű érettségivel is.
A követelmények ugyanakkor a többi szakon is szigorodnak: szintén 2012-től emelkedik ugyanis a jelenlegi 200-ról 240 pontra a minimum ponthatár (a megszerezhető többletpontok száma a jelenlegi 80-ról 100-ra nő, így összesen 500 pontot lehet majd szerezni). Ennél alacsonyabb teljesítménnyel tehát senkit nem vesznek majd fel sem költségtérítéses, sem támogatott alap-, illetve osztatlan képzésre. A 240 pont eléréséhez pedig legalább két gyenge négyes középszintű érettségi, vagy egy emelt szintű vizsga szükséges.
A Bajnai-kormány egyik utolsó intézkedése miatt több ezer diák eshet ki a felvételin, ha nem tart lépést a követelmények emelkedésével. Tavaly ugyanis a felvettek hét százaléka, 6600 hallgató 240 pont alatt teljesített (akkor még az elérhető maximum 480-ból 160 pontot kellett teljesíteni). Lehetséges azonban, hogy éppen a hátrányos helyzetű diákoktól veszik el ezzel a lehetőséget: gyakran ők érkeznek ugyanis alacsony pontszámmal, hiszen a pluszpontot érő emelt szintű érettségire vagy a nyelvvizsgára egy hátrányosabb helyzetű térségben lévő iskolában nehezebb felkészülni. Erre mutat rá Kiss Paszkálnak, az ELTE oktatójának egy korábbi elemzése, amely szerint a falvakból érkező diákok – a hátrányos helyzet miatt kapott pluszpontok ellenére – átlagosan alacsonyabb pontszámot érnek el, mint a városi felvételizők: 2007-ben a falusiak átlagosan 114, a városiak viszont 117 pontot kaptak (akkor még 144 pontos rendszerben számoltak). Az elsősorban az iskolán kívül megszerezhető tudásban ugyanis lemaradnak a falvak fiataljai: a felvételin pluszpontot érő nyelvvizsgája például a városiak 45, a községből érkezők 34 százalékának volt. S hogy a falusiak között mennyivel több a hátrányos helyzetű diák, azt jól mutatja, hogy ezen a címen a községbeliek 9,3, a városiak 4,9 százaléka kapott pluszpontot. A hátrányos helyzetért kapott pluszpont azonban nem segít majd azon a hallgatón, aki enélkül nem éri el a 240 pontot: a minimum ponthatár átlépéséhez csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat számítják majd be. Magyarán: ha valaki az érettségi eredményei alapján csak 230 pontot szerez, hiába kapna mellé még 50 pontot a halmozottan hátrányos helyzetéért, és lenne együttesen 280 pontja, nem kerülhet be a felsőoktatásba.
A minimum ponthatárok megemelése ráadásul nem is biztos, hogy alkalmas a tehetséges diákok kiszűrésére. Az ELTE és aMűegyetem egy korábbi közös vizsgálata szerint ugyanis a felvételi pontszámok köszönő viszonyban sincsenek a diákok tényleges tudásával. Sokan érkeznek magas felvételi pontszámmal, mégis nagyon sokan írnak gyenge szintfelmérő dolgozatot. Egyértelmű kapcsolat mutatkozott viszont az érettségi szintje és a hallgatók tudása közt: a teszteken csak az emelt szintű érettségivel érkezők és a tudományos versenyeken indulók szerepeltek jól.
A felsőoktatási intézmények ennek ellenére a legtöbb szakon mindeddig nem voltak képesek felemelni a követelményeket. Eredetileg ugyan mindenütt csak az emelt szint váltotta volna ki a felvételit, ám az intézmények ezt már a 2005-ös indulás előtt megvétózták. Attól tartottak ugyanis, hogy a magasabb követelmények miatt a diákok más képzést választanak, így pedig állami támogatástól esnének el. A nagyobb egyetemek ma már hajlanának a szigorításra, ám nem jutnak előrébb, mivel mindig akad legalább egy vétót emelő intézmény, ugyanis szakterületenként egységes követelményeket kell támasztaniuk. Megállapodni azért is nehéz, mert vannak szakok, amelyeket tucatnyi intézményben is oktatnak. (A két év múlva emelt szintet előíró építész szakot négy, az energetikai mérnökit két, az erdőmérnökit pedig mindössze egy intézményben oktatják).
A kormány ezért maga veszi kezébe annak eldöntését, hogy mely alap- és osztatlan képzéseknél legyen kötelező az emelt szintű érettségi. Pokorni Zoltán és Pósán László fideszes képviselők erről szóló javaslatát hétfőn szavazta meg a parlament. Eszerint az előírt vizsgatárgyak listáját az aktuális felvételi eljárás előtt legalább két évvel kell majd közzétenni, az új követelmények pedig elsőként a 2013-ban felvételizőkre vonatkoznak. Azt egyelőre nem tudni, hol írná elő a kormány az emelt szintet. Pokorni Zoltán korábban azt mondta: kezdetben valószínűleg csak a népszerűbb szakokon lenne követelmény a nehezebb vizsga, és hosszú távon is csak az államilag támogatott képzések többségénél tennék kötelezővé – a költségtérítéses szakokon viszont nem. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkára viszont ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta: „azonossá kell tenni a mércét” a finanszírozott és a támogatott szakokon, mert erősíteni szeretnék a két képzéstípus közötti átjárhatóságot.
