Pénziránytű: iskolahálózat a gazdasági ismeretterjesztésért

Több mint egy évtizede az amerikai mintára épülő Junior Achievement próbáltameghonosítani a magyarországi középiskolákban a gazdasági „tantárgyat” vállalatok és az üzleti szféra önkéntes szerepvállalóinak segítségével, de igazi áttörést nem tudott elérni. Nyilvánvaló volt, hogy egy országos méretű akcióhoz jóval nagyobb méretű öszszefogásra van szükség.

Mintatantárgy

A mindennapokhoz szükséges gazdasági-pénzügyi ismeretek széles körű elterjedésében kiemelt szerepe van az állami, üzleti és a civil szféra összefogásának – mondja dr. Várhegyi Éva, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója. Az akció előkészítését jelentette az a projekt, amelyet a Budapesti Értéktőzsde kezdeményezésére létrejött Öngondoskodás Alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank által támogatott pénzügyi oktatási program (POP) szakértői 2008-tól dolgoztak ki. A program bevezetésére meghirdetett pályázat egymillió forinttal támogatta azokat az iskolákat, amelyek vállalták a kísérletben való részvételt. Az előkészületek közel egy évig tartottak. A pénzügyi szakértők az oktatásban jártas szakemberekkel együtt dolgoztak ki egy mintaanyagot, amely az új „tantárgy” tartalmi tantervén kívül gondot fordított a tanárok felkészítésére is, hiszen sem az idősebb, sem a fiatalabb pedagógusoknak nem volt módjuk arra, hogy a szükséges ismereteket az egyetemeken elsajátítsák.

A 2008-as pályázatra 142 iskola jelentkezett, közülük választotta ki a bírálóbizottság azt a 25-öt, ahol a kísérlet megkezdődhetett. Volt olyan iskola, ahol tantárgyként, máshol szakköri foglalkozás keretében tanították 37 héten keresztül a pénzügyi-gazdasági ismereteket. Az iskolánként egymilliós támogatást részben a tanárok ösztönzésére, részben az oktatást segítő, színesítő tárgyak, eszközök beszerzésére fordíthatta az iskola. Az oktatási törzsanyag hozzáférhető volt az interneten (www. penziskola.hu) azok számára is, akik közvetlenül még nem vettek részt a kísérletben, de erősen érdeklődtek az új tárgy iránt.

Nagyobb léptékben

2009-ben dőlt el, hogy az Öngondoskodás Alapítvány összeolvad a 2008-ban az MNB kezdeményezésére – alapítóként a Magyar Bankszövetség és a Diákhitel Központ közreműködésével – létrejött, szintén a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztésére létrehozott Tudatos Pénzügyekért (rövidebb nevén: Pénziránytű) Alapítvánnyal, hiszen azonos cél elérésére felesleges két szervezetet fenntartani. Így mód van nemcsak az anyagi lehetőségek bővítésére, hanem a kezdeti tapasztalatok alapján egyebek mellett a program további tartalomfejlesztésére is.

Újabb forduló

A kezdeti siker nyomán egy ambiciózus koncepció kezdett kibontakozni. Az alapítvány 2009 júniusában ismét meghirdette a középiskolás pályázatot. Amegpályázható támogatás összege a 2009/10-es tanévben bruttó félmillió forint volt, amelyből 100 ezer forintot a program megvalósításához szükséges feltételek megteremtésére fordíthat az iskola, 400 ezer forintot pedig a részt vevő pedagógusok kapnak meg. A második menetben 40 iskolára terjesztették ki a programot.

A pénzügyi oktatási program folytatása mellett 2009 szeptemberében egy újabb pályázat kiírásával egy nagyszabású terv is kezdetét vette, amely a pénzügyi ismeretek terjesztését előtérbe helyező iskolák hálózatának létrehozását célozta meg. Erre a pályázatra azok az iskolák jelentkezhettek, amelyek még nem vették fel tantárgyaik közé a gazdasági-pénzügyi ismeretek oktatását, viszont vállalták, hogy bemutató tanításokon, szakkörökben megkezdik az új tárgy előkészítését. Hogy ehhez támogatást kapjanak, hároméves munkatervet dolgoznak ki előre meghatározott feltételek alapján.

Védjegy az iskoláknak

2009 novemberében 61 középfokú iskola nyerte el az első alkalommal meghirdetett Pénziránytű iskola címet. A program célja, hogy a Pénziránytű iskola cím egyben védjegye legyen azoknak az iskoláknak, amelyek aktív szerepet játszanak a korszerű gazdasági ismeretek terjesztésében. Az iskolahálózatot – amelynek alapötletét az ökoiskolák gyors és eredményes elterjedéséből vették az alapítók – a szaktárca is segíti.

Elképzeléseink szerint az 1200 magyar középiskolából két-három éven belül mintegy 250-300 iskola tartozhat a hálózathoz – hangsúlyozza dr. Várhegyi Éva. – Szeretnénk ezt a programot záros határidőn belül az általános iskolákra is kiterjeszteni. Úgy érezzük, hogy ez öngerjesztő folyamat lehet, hiszen lehetőség van az iskolák között komoly tudásmegosztásra, a jól bevált gyakorlatok terjesztésére az interneten megnyitott portálon keresztül.

Az alapítvány nem kívánmegállni az iskoláknál, hanem hoszszabb távon megcélozza a felnőtt lakosságnál is a gazdasági-pénzügyi ismeretek terjesztését. Nagy fába vágja a fejszéjét, mert éppen az utóbbi időkben vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy a hazai lakosság semmilyen szinten sincs felvértezve sem a krízishelyzetekre, sem arra a tudatos anyagi öngondoskodásra, melynek hiányát a válság egyik előjátékának tekinthetjük. Az elmúlt 20 évben a szabadabb pénzügyi környezetben gyakorlatilag nem tudott ellenállni a magas hozamot ígérő befektetési lehetőségek csábításának, nem volt képes különbséget tenni a különböző helyekről érkező ajánlatok és az egyes befektetési lehetőségek kockázati szintje között, hanyatt-homlok rohant a vonzónak látszó hitelígéretekbe, hogy csak a legjellemzőbb példákat említsük.

Ambiciózus tervek

Még két nagy feladatot kíván megvalósítani az alapítvány 2010-ben. Az egyik a megtakarítási attitűd fejlesztése, melynek érdekében az alapítvány kezdeményezi egy az októberi takarékossági világnaphoz kapcsolódó rendezvénysorozat elindítását –jelentette be a napokban megtartott pénzügyi konferencián a kuratórium elnöke. A másik –amelyet az idén hirdettek meg első ízben –, hogy az Év Bankja program keretében díjat írtak ki a pénzügyi kultúra fejlesztéséért legtöbbet tevő bank címre. Bíznak abban, hogy ez a rangos elismerés arra ösztönzi a pénzügyi szféra szereplőit, hogy cselekvő részesei legyenek a gazdasági kultúra hazai fejlesztésének.