Kezeletlen gyógyfürdőkór: visszaütött az üdülési csekk megadóztatása

A hazai vendégkörnek drágák a gyógyfürdőbelépők, noha abból legfeljebb az üzemeltetési költségekre futja. Ráadásul az üdülési csekk megadóztatása fél év alatt csaknem 15 százalékos forgalomkiesést okozott az évi 50 milliárdos forgalmú fürdőknek.

Nincs túlkínálat fürdőkből Magyarországon, bár valóban volt egy építési boom, az inkább a wellnesscentrumoknál hozott gyarapodást, a klasszikus gyógyfürdőknél inkább a már meglévőket korszerűsítik és bővítik. Pedig a Magyar Fürdőszövetség új ügyvezető elnöke, Vancsura Miklós szerint egységes szabályozással, kiszámítható feltétel- és finanszírozási rendszerrel Európa valódi gyógyvíznagyhatalmává válhatna Magyarország. Egyelőre azonban teljesen ellentmondásos a hazai fürdőszabályozás. Csak egy jellemző példa: az uszodai csúszdákat a mai napig a mutatványosokra vonatkozó előírások alapján kell működtetni, ami nonszensz – ad betekintést a problémahalmazba Vancsura. A szövetség a teljesen elavult fürdőszabályozás újragondolását, egységes feltételrendszer kidolgozását kéri a kormánytól: erről szóló részletes szakmai anyagát eljuttatja a kabineteknek.

A látszat csal, a kedvezőtlen szabályozás miatt megcsappant a vendégek száma
A látszat csal, a kedvezőtlen szabályozás miatt megcsappant a vendégek száma

A fürdők a maguk évi 50 milliárd forintos – az elmúlt tíz évben megháromszorozódott – árbevételével a turizmus egyik húzószektorának számítanak. Ám a hazai vendégkörnek drágának tűnő árak nagyon szerény hasznot jelentenek, szinte csak az üzemeltetési költségeket fedezik. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – nem betartva az évenkénti korrekciót – még mindig a 2006-os árakon téríti meg a beutalóval érkezők költségeit, akik a hazai vendégek jelentős részét teszik ki. A kezelések után kapott 3,8 milliárd forint az árbevétel alig nyolc százaléka, de jelentősége nagyobb, mert a végzett közszolgáltatások veszteségeit, a kieső százmilliókat a fürdőknek, illetve a fürdőfenntartó önkormányzatoknak kell kipótolniuk – már ha tudják. A fürdők évente árbevételük több mint 30 százalékát, 15 milliárd forintnyi adót fizetnek be, és majdnem 10 ezer dolgozót foglalkoztatnak, évente 7,3 millió kezelést végeznek el.

Tetézi a helyzetet, hogy már legalább két éve be kellett volna vezetni az EU előírásait, irányelveit, amelyekből összesen 16 vonatkozik a fürdőkre. Az egyik legfontosabbat a szövetség nemrégiben saját költségén a Magyar Szabványügyi Testülettel karöltve honosította, és a fürdők számára elérhetővé tette, de elvben a fürdőkre már irányadóak a többi EU-s szabványok.

– A többihez elengedhetetlen a kormányzat anyagi és jogalkotási támogatása – állítja Vancsura Miklós. Egyelőre a fürdőüzemeltetők számos minisztérium és szakhatóság között „imbolyognak”, a kaotikus helyzetben pedig az ellenőrző szervek követelnek és büntetnek – idejétmúlt szabályok alapján. Már 2008-ban megszülethetett volna az egységes jogszabály, csakhogy azt a megállapodás ellenére az egészségügyi miniszter nem hirdette ki.

Az egységes szabályozásnak mindenre ki kellene terjednie, a fürdőtervezéstől és építéstől egészen a működtetésig, beleértve a technológiai, közhigiéniai és finanszírozási kérdéseket. Emellett az ágazatnak végre egy kézbe, „gondos gazdához” kell kerülnie, lehetőleg államtitkársági szinten. Újra kell gondolni az üdülési csekk megadóztatását is: a rossz idő, a válság és az emelkedő árak mellett ez is érezteti negatív hatását, mivel a hazai vendégek adják a fürdőforgalom 60-65 százalékát, ami becslések szerint az első fél évben 10-15 százalékkal esett viszsza. Az elnök szerint az ágazat egységes képzését is meg kell teremteni, meghatározandó, ki milyen végzettséggel lehet például uszodamester vagy medencefelügyelő, figyelemmel a megváltozott technológiai környezetre. A szövetség már felvette a kapcsolatot több tanintézménynyel az oktatási program összeállítására, melyet az új szabályozásba szintén be kell építeni.

Egységes kritériumok alapján sorolják be a létesítményeket

Az árképzéssel kapcsolatban azt az ügyvezető-elnök is elismeri, hogy akadnak irreálisan drágán és bonyolult jegyrendszerrel működő fürdők. Ezért az egységes üzemeltetési szempontok alapján a szakma is elmozdulhat egy egységesebb árszínvonal felé. A szövetség már megkapta a védjegykiadási jogot, így a fürdőket a jövőben egységes kritériumok alapján lehet besorolni szolgáltatási árkategóriába. A költség-ár viszonyát befolyásolhatja az a tendencia is, hogy egyre több fürdő törekszik a tavaszi és őszi kapacitásának a növelésére, bár ez az üzemeltetés elvben drágább, viszont sok helyen a termálvízzel az energiaellátás is megoldható.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.