Kezeletlen gyógyfürdőkór: visszaütött az üdülési csekk megadóztatása
Nincs túlkínálat fürdőkből Magyarországon, bár valóban volt egy építési boom, az inkább a wellnesscentrumoknál hozott gyarapodást, a klasszikus gyógyfürdőknél inkább a már meglévőket korszerűsítik és bővítik. Pedig a Magyar Fürdőszövetség új ügyvezető elnöke, Vancsura Miklós szerint egységes szabályozással, kiszámítható feltétel- és finanszírozási rendszerrel Európa valódi gyógyvíznagyhatalmává válhatna Magyarország. Egyelőre azonban teljesen ellentmondásos a hazai fürdőszabályozás. Csak egy jellemző példa: az uszodai csúszdákat a mai napig a mutatványosokra vonatkozó előírások alapján kell működtetni, ami nonszensz – ad betekintést a problémahalmazba Vancsura. A szövetség a teljesen elavult fürdőszabályozás újragondolását, egységes feltételrendszer kidolgozását kéri a kormánytól: erről szóló részletes szakmai anyagát eljuttatja a kabineteknek.
A fürdők a maguk évi 50 milliárd forintos – az elmúlt tíz évben megháromszorozódott – árbevételével a turizmus egyik húzószektorának számítanak. Ám a hazai vendégkörnek drágának tűnő árak nagyon szerény hasznot jelentenek, szinte csak az üzemeltetési költségeket fedezik. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – nem betartva az évenkénti korrekciót – még mindig a 2006-os árakon téríti meg a beutalóval érkezők költségeit, akik a hazai vendégek jelentős részét teszik ki. A kezelések után kapott 3,8 milliárd forint az árbevétel alig nyolc százaléka, de jelentősége nagyobb, mert a végzett közszolgáltatások veszteségeit, a kieső százmilliókat a fürdőknek, illetve a fürdőfenntartó önkormányzatoknak kell kipótolniuk – már ha tudják. A fürdők évente árbevételük több mint 30 százalékát, 15 milliárd forintnyi adót fizetnek be, és majdnem 10 ezer dolgozót foglalkoztatnak, évente 7,3 millió kezelést végeznek el.
Tetézi a helyzetet, hogy már legalább két éve be kellett volna vezetni az EU előírásait, irányelveit, amelyekből összesen 16 vonatkozik a fürdőkre. Az egyik legfontosabbat a szövetség nemrégiben saját költségén a Magyar Szabványügyi Testülettel karöltve honosította, és a fürdők számára elérhetővé tette, de elvben a fürdőkre már irányadóak a többi EU-s szabványok.
– A többihez elengedhetetlen a kormányzat anyagi és jogalkotási támogatása – állítja Vancsura Miklós. Egyelőre a fürdőüzemeltetők számos minisztérium és szakhatóság között „imbolyognak”, a kaotikus helyzetben pedig az ellenőrző szervek követelnek és büntetnek – idejétmúlt szabályok alapján. Már 2008-ban megszülethetett volna az egységes jogszabály, csakhogy azt a megállapodás ellenére az egészségügyi miniszter nem hirdette ki.
Az egységes szabályozásnak mindenre ki kellene terjednie, a fürdőtervezéstől és építéstől egészen a működtetésig, beleértve a technológiai, közhigiéniai és finanszírozási kérdéseket. Emellett az ágazatnak végre egy kézbe, „gondos gazdához” kell kerülnie, lehetőleg államtitkársági szinten. Újra kell gondolni az üdülési csekk megadóztatását is: a rossz idő, a válság és az emelkedő árak mellett ez is érezteti negatív hatását, mivel a hazai vendégek adják a fürdőforgalom 60-65 százalékát, ami becslések szerint az első fél évben 10-15 százalékkal esett viszsza. Az elnök szerint az ágazat egységes képzését is meg kell teremteni, meghatározandó, ki milyen végzettséggel lehet például uszodamester vagy medencefelügyelő, figyelemmel a megváltozott technológiai környezetre. A szövetség már felvette a kapcsolatot több tanintézménynyel az oktatási program összeállítására, melyet az új szabályozásba szintén be kell építeni.
Egységes kritériumok alapján sorolják be a létesítményeket
Az árképzéssel kapcsolatban azt az ügyvezető-elnök is elismeri, hogy akadnak irreálisan drágán és bonyolult jegyrendszerrel működő fürdők. Ezért az egységes üzemeltetési szempontok alapján a szakma is elmozdulhat egy egységesebb árszínvonal felé. A szövetség már megkapta a védjegykiadási jogot, így a fürdőket a jövőben egységes kritériumok alapján lehet besorolni szolgáltatási árkategóriába. A költség-ár viszonyát befolyásolhatja az a tendencia is, hogy egyre több fürdő törekszik a tavaszi és őszi kapacitásának a növelésére, bár ez az üzemeltetés elvben drágább, viszont sok helyen a termálvízzel az energiaellátás is megoldható.