Bankadó: nincs menekvés
Az ígért péntek dél helyett végül csak aznap este került fel a parlament honlapjára az Orbán-csomag, melyben az adótörvényeken túl egy sor más jogszabályt is módosítana a Fidesz–KDNP-kormány. Ezek eredményeként a mostaninál jóval szigorúbbá válhat a gazdálkodás a közszférában: ha a képviselők elfogadják az előterjesztést, a költségvetési szerveknél felhalmozódó többletbevételeket (ami adott évben százmilliárdos nagyságrendet jelent) nem költhetnék el automatikusan. Ez nagy érvágás lenne számukra: hosszú évek alatt kialakult a költségvetési tervezésnek az a gyakorlata, hogy az egyre szűkülő központi forrásokat a különböző szolgáltatások ellenértékeként befolyó pénzekkel egészítik ki a szervezetek. Ez megszűnik, pontosabban engedélyhez kötné a törvénymódosító javaslat a többletbevételek felhasználását.
A másik nagy változást a maradványok leépítésével hajtaná végre a kormány. A maradványok olyan, beruházásra, egyéb célra félretett pénzek, melyeket csak egy későbbi időpontban használnak fel a költségvetési szervek. Addig a minisztériumi számlákon parkolnak. Előfordul azonban, hogy a beruházás meghiúsul, ám a pénz ilyenkor sem kerül vissza a közös kasszába, azt a tárca más célra fordíthatja. Itt is több százmilliárd forintról beszélünk, ami aknaként bújik meg a büdzsében: a szervektől függ, mikor használják fel a maradványt, s akármelyik évben előfordulhat, hogy e pénzeket nagy számban kezdik el költeni, ami a kiadások megugrásával megboríthatja a költségvetést. Az Orbán-kormány úgy hatástalanítaná ezt az aknát, hogy automatikusan elvonja a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványokat. Ezzel persze a veszély még nem múlt el, az ilyen tételek kisebb hányadát teszik ki a maradvány-állománynak.
A javaslat elismeréssel szól a Bajnai-kormány által bevezetett kincstárnoki rendszerről, de azt sem hagyja változatlanul. A kincstárnokokat ezentúl költségvetési felügyelőknek hívják majd, és szélesebb körben, intézményeknél, fejezeteknél fogják kézben tartani a pénzügyeket.
A csomag gerincét azonban nem ezek az intézkedések alkotják, hanem az adójavaslatok. A 29 pontból már megismert változásokat vezetik át, de néhány fontos részlet csak most derült ki a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott előterjesztésből. A bankadónál például lényegében ahány pénzügyi vállalkozási forma létezik, annyiféle adókulcs szerint kell fizetni az adót. Az adóalapok meghatározása is a vállalkozási formákhoz igazodik. A törvényjavaslat alkotói felkészültek arra a helyzetre, ha a teher miatt néhány vállalkozás a megszűnést vagy az átalakulást választaná: adót ezen esetekben is fizetni kell 2010-ben. A törvényben rögzítenék, hogy az adóalanyoknak 2011-ben is 200 milliárd forintot kell befizetniük az államkaszszába a bankadón keresztül. Az adófizetéssel 2012-ben is számolniuk kell a pénzügyi vállalkozásoknak, ám arra az évre már nincs „kőbe vésett” öszszeg. Összesen tehát három éven át él az extra adó, s csak 2013-tól szűnik meg. A kormány és a bankszféra tárgyalásain körvonalazódó megállapodás szerint két évig fizetnének az adóalanyok, de mivel a parlamenthez benyújtott verzió még e tárgyalások korai szakaszának tapasztalatai birtokában született, elképzelhető, hogy változni fog a csomagnak ez a része.
Az ígéretekhez híven megszűnik a nagy értékű vagyontárgyakra kivetett adó is. Ezt a vitorlások, kisrepülők és nagy teljesítményű személyautók után kellett a mostani évben fizetni. Az adót a második fél évtől szüntetné meg a kormány, ami azt jelenti, hogy az eddig befizetett pénzt – hacsak nincs túlfizetés a számlán– nem kapják vissza az érintettek. A túlfizetés összegét visszautalja a kincstár.
A legtöbb vitát kiváltó javaslat a bankadó mellett a házi pálinkafőzés adómentessége volt. A jövőben 50 literig lehet adómentesen otthon, saját fogyasztásra pálinkát főzni, saját gyümölcsből, legfeljebb 100 literes üstben (hivatalosan: desztillálóberendezésben), amit a magánfőzők esetében nem kell a vámhatósággal engedélyeztetni. Efölötti mennyiség már adóköteles, egységesen 276 100 forint lesz. Eddig nem volt világos, hogy a háztartásban együtt élőkre külön-külön vonatkoznak-e az adómentesség szabályai: a törvényjavaslatból kiderül, hogy a mennyiségi korlátok egybeszámítandók, vagyis összesen lehet 50 literig élvezni az adómentességet. Az efölött mennyiséget a vámhatósághoz kell bejelenteni, ahol elindul az adó alá vonási eljárás.
Van, ami hiányzik a javaslatból. A 29 pont része volt a 16 százalékos szja bevezetése, ám erről a most benyújtott javaslat nem rendelkezik. Vélhetően azért, mert azt csak 2011-től kívánják hatályba léptetni, a benyújtott csomagban pedig az idén hatályba lépő módosításokat foglalták össze.
Változások
- A törvény alapján júliustól hatályba lép a 10 százalékos társaságiadó-alap az 500 millió forint pozitív adóalapig, úgy, hogy az első fél évben még az 50 milliós limit szerint kell eljárni, a második fél évre pedig 250 millió forintig lehet elszámolni a kedvezményes kulcsot. Az év közbeni hatálybalépés indokolja ezt.Megszűnik hét kisadó, további három, az önkormányzatok hatáskö rébe tartozó adó pedig jövő januártól.
- Módosul az illetéktörvény, illetékmentes lesz az öröklés és az ajándé -kozás az egyenes ági, vér szerinti rokonok között, beleértve az egy gazdaságba tartozó vagyonelemek összességét (ingóságok, gépjárművek), nem csak a termőföldet.
- Szintén mentességet kap a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása kapcsolt vállalkozások között.
- Illetékmentes lesz az árvízkárral sújtott területeken az építésügyi hatósági eljárás.
- Egyszerűsödik, illetve felgyorsul a be ruházások engedélyezési procedúrája.
- A háztartásban végzett munka adómentessége csak meghatározott tevékenységekre vonatkozna, s kizárnák, hogy ezt vállalkozói minőségben vagy egy cég alkalmazottjaként végezzék. A munkanélküli-ellátás viszont nem lesz kizáró ok, így a járadékban részesülők vállalhatnának ilyen munkákat, ellátásukat emiatt nem vonják meg. A munkaadónak havonta kell regisztrálnia, 1000 forint díj ellenében, megadva saját és a foglalkoztatott adószámát.
