A kormány 29 pontos akcióprogramja, illetve annak tegnap törvényjavaslatban is megfogalmazott 16 pontja három pillérre épül: az első a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja, a második a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek jelentős csökkentését és a közszféra jövedelmeinek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá tételét foglalja magában, míg a harmadik pillér a foglalkoztatás bővítésének alapjait teremti meg. A jogszabálytervezet azonban nem oldja meg a magyar gazdaság összes problémáját, a jövőben újabb akciótervek és jogszabály-módosítások várhatóak.

A tervezet tisztázza az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeit. Eszerint kizárólag természetes személy foglalkoztathat háztartási alkalmazottat. Pontosan megmondják, hogy mik azok a munkák, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak. Ilyen: a lakás takarítása, a főzés, a mosás, a vasalás, a gyermekek felügyelete, házi tanítása, az otthoni gondozás és ápolás, a házvezetés, a kertgondozás, a háztartásban szükséges javítási, állagmegóvási, felújítási munkák elvégzése.

A javaslat nem tekinti háztartási munkának a háztartásban egyébként szükséges javítási, állagmegőrzési és felújítási munkát, ha az azt elvégző személy egyéni vállalkozó, egyéni cég, vagy ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja vagy munkavállalója végzi. Ahogyan a jogszabálytervezet fogalmaz a havi 1000 forintos regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot nem jelent, ugyanakkor akit így foglalkoztatnak, az nem jogosult egyéb ellátásokra, például nem kaphat munkanélküli-segélyt.

A kormány 98 százalékos különadót vezet be a 60 napon túli végkielégítések esetében, a különadó-alap után további 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt.

A javaslat új illetékmentességet javasol az egyenesági rokonok számára. Mindez azonban szükségessé tette az öröklési és ajándékozási illetékmérték táblázat módosítását is.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének az MNB-től származó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének a felügyelettől származó havi keresete a bruttó átlagkereset tízszerese lehet – tartalmazza a javaslat. A PSZÁF-ról szóló 2007-es törvény módosítása nem feledkezik meg arról sem, hogy az alelnök fizetését a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset nyolcszorosában szabja meg, de az MNB-ről szóló törvény módosítsa nem tér ki az alelnökökre, mivel nemcsak az alelnökök, hanem a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjainak a fizetése is az elnökéhez van kötve.

A két alelnök az elnök fizetésének 70, illetve 80 százalékát, a monetáris tanács tagjai 35 százalékát kapják, az fb elnökének tiszteletdíja 15, a tagoké pedig az elnök fizetésének 10 százaléka. Az elnökök havi összes jövedelmét az előző évről hivatalosan közzétett KSH-jelentés alapján a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra szabja meg. Ezek szerint Simor András havi fizetése ebben az évben a kétmillió forintot sem érne el, mivel a KSH tavalyi évre vonatkozó hivatalos adata szerint a havi bruttó kereset nemzetgazdasági átlaga tavaly 199 775 forint volt.