– Egyértelmű,meg kell tisztítani a bankok portfólióját, hogy egy év múlva ennek eredményeként beindulhasson a hitelezés Magyarországon – jelentette ki Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke az intézet tegnapi sajtótájékoztatóján. Gyorsan hozzátette, arról a jelenlegi gazdasági helyzetben szó sem lehet, hogy a bankrendszer összes rossz kereskedelmi hitelét átvegye az állam, csupán a lakossági kölcsönök, abból is kifejezetten a mintegy 100 ezer bedőlés előtt álló, 90 napon túl nem fizetett lakáshitel kerülhet bele első körben a Nemzeti Eszközkezelő Társaságba. Nagyjából 450–500 milliárd forint értékű rossz kölcsönről van szó.

Heim Péter szerint most az a legnagyobb kérdés, hogy milyen árban tud megegyezni a kormány a bankokkal. Nem tisztázott, hogy a pénzintézetek nyilvántartási árai lesznek mérvadóak vagy a piaci viszonyok. Szerinte jelenleg a portfólió reális ára 250 milliárd forint körül van, a társaság és a bankok közötti ügylet értéke viszont a hitelek értékének 50–80 százaléka között képzelhető el. Kérdés az is, hogy a 200 milliárd forintos banki különadó mellett képesek lesznek-e az intézmények további mintegy 100 milliárd forint veszteséget elkönyvelni az ügyleten. Hozzátette, a kivásárlásnak egyébként nem kell teljes egészében költségvetési pénzből történnie, a bankokkal különböző konstrukciókban egyezhet meg az állam, akár hitelek és garanciák is szóba jöhetnek.

Az intézet vezetői a tegnapi sajtótájékoztatón bemutatták első prognózisukat is. Mint azt Mellár Tamás kutatási igazgató mondta, Magyarországon új gazdaságpolitikára van szükség, amely azonban nem lehet megszorító jellegű. Amellett hogy az egyensúlyi szempontokat szem előtt kell tartani, a jövőben a modernizációra, az ellátási rendszerek átalakítására, a regionális különbségek csökkentésére és a külföldi mellett a magyar tőke helyzetbe hozására célszerű koncentrálni. Szerinte a növekedés alapját a tőke, a munka és a technikai fejlesztések teremthetik meg. Heim Péter hozzátette, Magyarországnak változtatnia kell költségvetése szerkezetén is, jelentős átcsoportosításra van szükség a kiadási oldalon: az általános közszolgáltatásokra és a szociális biztonságra kevesebbet, egészségügyi és gazdasági ügyekre többet kellene költeni.

A Századvég szerint évente 60–75 ezer új munkahely jöhetne létre, ha a kereslet és a kínálat egyensúlyba kerülne, és az ország azon területei is bekerülnének a munka világának vérkeringésébe, amelyek ma a legrosszabb helyzetben vannak, illetve az adópolitika is segítené a változást. Az intézet elsősorban a mezőgazdaságba és a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparba, valamint a megújulóenergia-iparba célzott beruházásokat sürgeti.

Arról, hogy Magyarországon mikor lehet euró, Heim Péter azt mondta, tisztán a számokat nézve talán 2-3 év múlva beléphetnénk az EMR2-be, ugyanakkor a görög válság és az elmúlt időszak történései miatt szigorúbb lesz az EU, így nálunk reálisan csak az évtized második felében vezethető be az euró.

A Századvég nyugdíjjavaslata szerint a jelenlegi három pillért egy újabbal, az állami alapnyugdíjjal kellene bővíteni. A jelenlegi felosztó-kirovó tbnyugdíjat pedig névleges egyéni számlás rendszerré alakítanák át. A járulékfizetők szabadon választhatnának, hogy kötelező járulékukat az állami vagy a magán-nyugdíjpénztári pillérbe utalják.