Becsúszó távhőáremelések
Budapesten átlag 6,7 százalékkal emelkedik a távhő ára – emlékeztetett tegnap a főváros ellátását végző Főtáv. Egész pontosan a gigajouleonkénti hődíj 2921 forintról 3222 forintra emelkedik. A számla másik nagy tételét, az alapdíjat is beleszámítva így egy átlaglakás éves bruttó távhőköltsége 200 ezer forint lesz. Ebből a távhődíj 139 ezer forint, ami így 13 ezer forinttal nő.
Közölték: a mostani áremelést már áprilisban bejelentették, mert akkor vált ismertté az ezt szükségessé tevő gázdrágulás mértéke. Balog Róbert, a társaság szóvivője megkeresésünkre elmondta, most nem árat emeltek, hanem árengedményt szüntettek meg. A tarifát ugyanis az önkormányzat rendelete alapján a gázáremelést követő első hónapban, azaz májusban érvényesíthetik. Ők viszont – megfogalmazása szerint – ezt két hónappal később érvényesítették, többek között a díjhátralékok könnyebb rendezése érdekében is. Kérdésünkre, hogy döntésük miképp értelmezhető a kormány közüzemiár-befagyasztási szándékai tükrében, leszögezte: májusban, a tarifa tényleges érvényesítésekor még nem alakult meg az új kormány. A jövőre nézve a Főtáv szóvivője üdvözli a tarifák befagyasztását – a kormány a saját hatáskörébe tartozó gázárakra áremelési stopot rendelt el –, mert így a fűtőanyag bizonyára számukra sem emelkedik majd. A mától hatályos áremelés kapcsán a kormánytól nem kaptak rosszalló megjegyzést – legalábbis Balog Róbert ismeretei szerint. A társaság alapdíja három éve nem nőtt; az árrendszer további alakításáról tárgyalnak a kormánnyal.
Hasonlóan érvel a debreceni távhőszolgáltató is, amely tegnapi hatállyal 8,1 százalékkal emelte árát (a hődíj 11,5 százalékos emelése és az alapdíj változatlan szinten tartása mellett). Az ok megint csak az áprilisi gázáremelés, ami – mint azt a Fidesz-irányítású városban hangsúlyozzák – még a Bajnai-kormányhoz kötődik. Mindazonáltal – a fővárossal ellentétben – a helyi szocialisták azonnal felhívták a figyelmet arra, hogy a cívisváros a kormány határozott szándékai ellenére jelentett be távhőáremelést. A Fidesz-képviselők viszont kiálltak a döntés mellett.
Van más példa is. Tegnap – a cégiratok szerint tulajdonosi vonalon Pomázi Csabához, Kele Józsefhez és Visi Piroskához – köthető Elmib Zrt. közzétette: bár gazdaságilag szükséges lenne, a kormány javaslata miatt tatabányai távhőtermelőjük nem emel árat, azaz a városban nem drágul a távfűtés. Bíznak abban, hogy később költségeiket a lakossági terhek növelése nélkül térítik meg.
– A kormánynak a távhő terén nincsenek közvetlen eszközei az energiaár-moratórium „betartatására” – közölte megkeresésünkre az illetékes nemzeti fejlesztési tárca. Ugyanakkor a kormány arra kérte az önkormányzatokat, hogy belátásuk és lehetőségeik szerint – lehetőleg az ármoratórium betartása mellett – szintén tekintsék át a hatáskörükbe tartozó közműszolgáltatások árszabályozási rendszerét. Idetartozik a távhőn kívül számos más tétel, mint például a víz-, csatorna-, vagy a szemétszállítási díj is. A tárca fontosnak tartja, hogy a többi közműszolgáltatás esetén is kiszámíthatóbb, átláthatóbb rendszer szülessen.
– Mivel a kormány közvetlenül az áram és a gáz árába szólhat bele, az ármoratórium e két energiahordozó árára terjed ki – szögezik le. Ugyanakkor a távhő területén is előre kívánnak lépni. Ennek jegyében saját hatáskörben fi xálták a távhőcégeknek szállított gáz árát.
Gázárrendezés áldozatokkal
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tegnap közleményben emlékeztetett, hogy július elsejétől – a kormány ármoratóriuma értelmében – valóban nem emelkednek a központi áram- és gázdíjak. Újfent üdvözlik, hogy az érintett cégek nyitottak az erről szóló tárgyalásokra. Emellett megemlítik – ami új elem –, hogy a folyamatban lévő tárgyalások jegyében már most megváltoztatták a gázárrendszert.
Egy – nem új – ötlet alkalmazásával mostantól a gázárban érvényesítik a rövid távú piaci tarifákat is. Egy gázszolgáltató képviselőjétől megtudtuk: a kormánydöntés számukra lényegében megszünteti a júliusi gázáremelés elmaradása okozta feszültséget. Szakértők szerint a váltás leginkább a nagykereskedelmet végző német hátterű E.ON-nak lehet kellemetlen: neki ugyanis a – jelenleg magasabb tarifájú – hosszú távú orosz–magyar gázszerződés keretében továbbra is át kell vennie az orosz Gazprom gázát. Úgyszintén figyelmeztetnek, hogy a kormánydöntés a számukra sokkal lényegesebb október utáni időszakot nem rendezi. A minisztériumi közlemény szintén hangsúlyozza, hogy a tárgyalások folytatódnak.