Jó hírrel szolgált tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon barátainak, akik eddig illegálisan főzték otthon a pálinkát: a kormány pénteken benyújtja az Országygyűlésnek azt a javaslatot, mely szerint 50 literig jövedéki adófizetés nélkül készíthetik a finom párlatokat, és még a „finánctól” sem kell tartaniuk. A tárcavezető a bejelentést úgy vezette fel, hogy szép számmal vannak barátai, akik eddig kénytelenek voltak illegálisan főzni a pálinkát. Mostantól az ő bajuk megoldódik.

A miniszter barátainál sokkal több ember várja érdeklődéssel, hogy mi lesz a devizahitelesek sorsa. Matolcsy bejelentése szerint július elsejétől csak a forintalapú lakáshitelek mögé jegyezhető be jelzálog. Mivel legalább három hétre van szükség ahhoz, hogy a jogszabály törvényerőre emelkedjen, a hatálya visszamenőleges lesz. Addig is a miniszter arra kérte a bankokat, legyenek figyelemmel a várható változásra.

Lapunknak nyilatkozó banki szakemberek képtelenségnek nevezték, hogy a bankok az ügyfelet csak azért elutasítsák július elsejét követően, mert devizaalapú jelzáloghitelt szeretne felvenni. Egy befolyásos bankár lapunknak egyenesen a vállalkozás szabadsága elleni lépésként értékelte a jelzálogokra vonatkozó kormányzati szándékot.

Forrásaink azt mondták, amíg meg nem születik az erre vonatkozó törvény, a pénzintézetek a normál üzletmenet szerint, az ügyfél kérésének megfelelően fognak eljárni. Bizonyára a benyújtandó törvény tisztázza majd, hogy a július elseje előtt elindult, de utána záruló hitelügyletek esetében mi a követendő gyakorlat. Az biztos, hogy a hitelbírálat ideje befolyásolhatja, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően születik döntés a már benyújtott, vagy később benyújtandó jelzálogalapú hitelkérelemről.

A bajba jutott devizahiteleseket érinti, hogy a héten benyújtják a törvényjavaslatot is, amely alapján augusztus 31-ig elkészül a Nemzeti Eszközkezelő Társaság koncepciója. Az intézmény lehetőséget biztosít majd a devizakölcsönök forinthitelre átváltására, illetve amennyiben a bajba jutott ügyfélnek ez sem segít, akkor az érintettnek lehetősége lesz arra, hogy a tulajdonát bérleti jogviszonyra váltsa át.

Az még nem érthető, hogy amennyiben ennek az összegnek fedeznie kell a tőketartozást és a kamatokat, akkor miért jár jól ezzel a megoldással az ügyfél. Az azonban világosabb, miért járnak jól ezzel az intézménnyel a bankok, illetve milyen összefüggés van az eszközkezelő és a banki különadó között, amelyet többször is brutálisnak nevezett Matolcsy György. A pénzintézetek rossz hitelesei és azok ingatlanjai átkerülnek a Nemzeti Eszközkezelő Társasághoz, amivel a bankoknál céltartalékok szabadíthatóak fel – magyarázta a miniszter. Ebből a pénzből pedig részben fedezhetik a különadót.

– A 200 milliárd forintos teher kőbe van vésve - jelentette ki Matolcsy György. A következő napokban egy háromfős delegáció – Matolcsy, Fellegi Tamás, Varga Mihály – ül le a Bankszövetség elnökségével, hogy megegyezzenek a részletekről. Anynyit elárult a miniszter, hogy a pénzintézetek maguk választhatják meg, hogy mi legyen az adó alapja. A bankoknál ez vélhetően a mérlegfőöszszegre, a biztosítóknál és az egyéb pénzügyi szervezeteknél pedig az árbevételre lesz kivetítve. Két dologhoz ragaszkodik a kormány: ne csökkenjen a kis- és középvállalkozások finanszírozása és a pluszterhet ne hárítsák az ügyfelekre, ne építsék be a hiteltermékekbe.

Szakértők lapunknak azt mondták, ez utóbbi ultimátum teljesíthetetlen. Ráadásul az is kérdés, miként lehet egyáltalán ellenőrizni, hogy adott hiteltermék költségeinek növekedése a bankadóra vezethető vissza. Emiatt a PSZÁF-nak bizonyosan számos konfliktusa lesz a bankokkal. Ami pedig Matolcsy György azon kijelentését illeti, hogy ez a különadó a feltétele annak, hogy idén ne szálljon el a költségvetési hiány, és teljesüljön a 3,8 százalékos GDP arányos deficit, nem biztos, hogy ebben a formában helytálló. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter korábban többször egyértelművé tette, hogy kisebb átcsoportosításokkal tartható a hiány.

Inkább arról lehet szó, hogy fedezetet kell biztosítani egy ugyancsak tegnap tárgyalt pontnak, a társasági adó csökkentésének. Mint azt Matolcsy György elmondta, évi 500 millió forint nyereségig a társasági adó a jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra csökken. Július elsejei hatálylyal lép életbe a változás, mely szerint a második fél évben 250 millió forint nyereségig csak a 10 százalékos terhet kell megfizetni. Éves szinten szakértők szerint 70 milliárd forintba kerül az enyhítés.

A kormánytájékoztató után több kérdés is nyitott maradt. Mint a miniszter mondta, a vér szerinti öröklés és ajándékozás illetékmentes lesz, beleértve az örökbefogadott gyermekeket is. Azt nem lehet tudni, hogy a férj és a feleség minek számít. Az adórendszeren kívüli kereset bevezetése sem teljesen egyértelmű. Ahogyan Matolcsy György mondta, az ilyen jellegű munkákat végzőknek – háztartásban segítők, gyerekfelügyelők – nem kell szja-t és tb-járulékot fizetniük.

A munkaadónak kell viszont havonta ezer forint regisztrációs díjat fizetnie az államnak, illetve levélben vagy telefonon be kell jelentenie a foglalkoztatott adószámát, és az ő azonosítóját. Azt egyelőre nem lehet tudni, mi van akkor, ha egy munkanélküli kerül ilyen állásba: elveszíti-e a munkanélküli ellátását, és ezzel a társadalombiztosítását is. Persze befizetheti maga után a tb-kasszába azt a havi 4950 forintot, amelyért cserében természetbeni ellátást kap, de ezzel elveszíti a jogát mindenféle pénzbeli juttatásnak, így például a táppénznek vagy a gyesnek.

Néhány pont az akciótervből

Tíz kisadó eltörlése, hét július elsejével, három január elsejével. 51 helyett 33 engedély beruházásoknál.

Nem kell vállalkozói engedély ingatlan bérbeadásához.

Széchenyi-kártya 50 millió forintos hitelkerettel beruházásokhoz, kétszázalékos kamattámogatással. Kétmilliós kereseti plafon a közszférában.

Költségvetési felügyelők a közszféra intézményeibe.

120 milliárd forintos költségvetési takarékoskodás.

Kilakoltatási moratórium 2010 végéig.

Bankpiaci pletykák szerint korántsem egységes az adóra kötelezettek álláspontja a bankadóról folyó tárgyalásokon. Az adóval szembeni ellenállás ereje változó, van olyan bankvezető, aki a szükségesnek tartottnál kevesebb erőfeszítést fejt ki a kormánnyal szemben – állítják a folyamatot belülről ismerők. Több helyről is azt jelezték lapunknak, hogy az MKB elnök-vezérigazgatója, Erdei Tamás ebbe a körbe sorolható. A Bankszövetséget is vezető Erdei mozgatórugója e vélemények szerint az, hogy a bank lehetséges vevői között felmerült a kormány.

Matolcsy György a tájékoztatón – segítettek a pálinkafőző barátoknak