Szántó András, az Equilor devizaüzletág-vezetője érdeklődésünkre elmondta: a mostani rekorderős frank akkor okozna komoly gondokat, ha tartósan berendezkedne ezen a szinten. A frank alapon felvett hitelek lavinaszerű bedőlését meg kell akadályozni, mivel az nemcsak a lakosságot, de a bankrendszert is megingathatja, jelentős céltartalékolási kötelezettséget róva a hitelintézetekre.

Király Júlia, a jegybank alelnöke a Reutersnek ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a magyar bankrendszerben mintegy 40–50 milliárd forintos pótlólagos tőkeszükséglet merülhet fel a bedőlő devizahitelek tőkehelyzetet rontó hatása miatt – amennyiben a mostani szinten marad a frank. Az alelnök utalt arra, hogy a bankrendszer stressztűrő képessége megfelelő.

Szántó András szerint a baljós forgatókönyv az asztalfiókban marad, mert mind a svájci jegybanknak, mind az Európai Központi Banknak érdeke, hogy ne engedje tovább erősödni az alpesi devizát. A szakember lehetségesnek tartja, hogy összehangoltan lépnek fel ennek érdekében, igaz, egyelőre intervencióra utaló jelek nem rajzolódnak ki az árfolyamgörbén. Szerinte a franknál a 220 forint, az eurónál a 290 forint az az ingerküszöb, ahol már mindenképpen lépniük kell jegybankoknak, hogy csillapítsák a kedélyeket.

Ezúttal nem a forintra kihegyezett jelenségről van szó, a régió valamennyi devizája – a cseh koronát leszámítva – gyengült. Különösen a román lej gyengülése látványos, azaz tartós kételyek fogalmazódtak meg a befektetők részéről annak kapcsán, hogy a 19-ről 24 százalékra emelt áfa kiválthatja-e az ottani alkotmánybíróság által pénteken törvénybe ütközőnek ítélt költségvetési megszorításokat. Szántó András mindenesetre úgy látja, átmeneti jelenségről van szó és a piac egy Romániából érkező kedvező hírre vár, hogy megindulhasson a korrekció.

Megjegyezte: a svájci frankban történt eladósodás nem egyedül Magyarországra jellemző, és a helvét fizetőeszköz erősödésében – a nemzetközi kockázati étvágy csökkenése mellett – az is szerepet játszik, hogy a nemzeti valutában folyósított hitel törlesztőrészleteit most frankban kell visszaadni, s ez keresletnövelő-árfolyamerősítő hatást fejt ki.

A zavaros időkben biztos menedéknek számító alpesi deviza egyébként a vezető világvalutákhoz képest is erősödni tudott, a frank–euró árfolyam a pénteki 1,350-ös rekordot átadta a múltnak, 1,325 környékén váltották tegnap a frankot.

Már tervezik a lakásalapot

Megkezdődött a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásáról szóló törvénytervezet előkészítése – válaszolta lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium, mikor azt firtattuk, mit tesz a kormány a mostani helyzetben a megszorult devizahitelesek érdekében. A parlament az őszi ülésszakon tárgyalhatja a javaslatot, és még az árverezési moratórium lejárta előtt hatályba léphet. A tárca szerint a javaslat célja, hogy senki ne kerülhessen utcára, továbbá az esetek többségében biztosítható legyen az adósságtörlesztés fennmaradása és teljesítése, valamint a devizakockázat kezelése. Jelenleg közel 90 ezer forint-, vagy devizaalapú jelzáloghitel-szerződést tekint a minisztérium kockázatonsak, ami 150–200 ezer ember lakhatását fenyegetheti. A devizahitelesek helyzetét rendező előterjesztést az MNB-vel, a Bankszövetséggel és más intézményekkel közösen dolgozza ki a kormány. (B. F. Z.)