Gyomtengerbe vész az ország
Nemcsak a csapadék, hanem a nyomában támadó gyomosodás is egyre nagyobb gondot okoz a föld- és kertbirtokosoknak egyaránt. A területgondozásra szakosodott vállalkozások, önkormányzati részlegek lényegében minden csapadékmentes időszakban „csúcsra járnak” az idén, ám az elmúlt évtizedekben nem tapasztalt mennyiségű növénytömeggel alig bírnak.
– Ez természetesen megnehezítette a parlagfű elleni kötelező védekezést is, de a vis maior helyzetet hirdető agrártárca várhatóan az igazoltan természeti csapást szenvedett földtulajdonosok és -használók számára türelmi időszakot biztosít – mondta el munkatársunknak Czerván György vidékfejlesztési államtitkár.
– Amit eddig egy napig vágtunk, az két napig tart, és a munka eredménye sem a megszokott minőségű – állította munkatársunknak több, kaszálásra és területgondozásra szakosodott vállalkozás vezetője. Megfi gyelésük szerint május közepéig normális rend szerint alakult a növények fejlődése, akkor azonban robbanásszerű növekedés indult be, ráadásul ez pontosan egybeesett a legcsapadékosabb időszakkal.
Emiatt a területgondozási munkák sok térségben soha nem látott elmaradásban vannak. Ez meg is látszik a szolgáltatások árain: a sürgős vagy éppen rendkívüli vállalások árai az egekbe szöktek, miközben a hosszabb időszakra, általában átalánydíjra szerződött vállalkozások a nyomott árak és a feladatok feltorlódása miatti veszteségekre panaszkodnak.
Egy önmagát több helyen hirdető dunántúli vállalkozás rendkívüli kaszálási megbízásokat tíz kilométeres körzeten belül, legalább ezer négyzetméter esetén, külön kitelepedési díj mellett négyzetméterenként tizenöt forintért vállal a gondozási csúcsidőszakban, májustól július végéig – derült ki telefonos érdeklődésünk nyomán. Különleges körülmények– például „erős elhanyagoltság” – esetén ez a díj még tovább is nőhet.
Az ügyvezető megjegyezte, hogy a parlagfüves ellenőrzések időszakában rendre megjelennek a területeken az ágazat feketevállalkozói is. Ezek általában rendelkeznek (vagy legalábbis ezt állítják) olyan információval, mely szerint „a jövő héten pont ide jönnek az ellenőrök”, és ezután nemegyszer extrém, az említetteknél akár többször magasabb árat is „bekaszálnak” a megrendelőn.
Az előre, meghatározott időszakra kötött szerződéses területgondozás árai ennél lényegesen szerényebbek. Urbán Csaba, a szadai Szalkay Növényvédelmi Kft. ügyvezetője munkatársunknak elmondta, hogy a gödöllői önkormányzattal rendszeres munkakapcsolatban álló cégük három éve nem emelt árat, nagyobb területek esetén nettó 3-5 forint körüli négyzetméterárat alkalmaznak. Másutt arról panaszkodtak – például az egyik nagy energiaszolgáltatónak dolgozó vállalkozás vezetője –, hogy az idén a tavalyi évhez képest húsz százalékkal kellett csökkentenie ajánlatának összegét, hogy az így végül elfogadott alig nettó 4 forintos négyzetméterenkénti vállalási áraival megőrizhesse a megbízást, mivel a helyére sokan szerettek volna pályázni.
A rendkívül éles verseny sajátos körülményeire más szempontok miatt is panaszkodtak a cégek. Az elmúlt években ugyanis az önkormányzatok állami adóforintokkal, uniós vidékfejlesztési forrásokból is támogatott közmunkaprogramjaiban nagyon jelentős súlyúvá váltak a közterület-gondozással kapcsolatos tevékenységek, tehát a park- és területgondozás is.
Ugyanakkor számos vállalkozás éppen a korábban megkötött önkormányzati szerződései, illetve az onnan érkező ígéretek alapján gépesítette fel (gyakran szintén igénybe véve különböző támogatási lehetőségeket) a cégét, ám e programokkal a megbízások száma is csökken – miközben a piacért meg kell küzdeniük az önkormányzati cégekkel, amelyek előnyt élveznek, mert egyfajta szociális jellegű foglalkoztatóként is tevékenykednek.
Negyvenmilliárdos a fűbiznisz
Magyarország teljes, 5,9 millió hektáros mezőgazdasági területéből mintegy 1,1 millió hektár a gyep. Ebből mintegy 350 ezer hektár semmiféle módon nem hasznosul, rendszeres kaszálásáról, rendben tartásáról azonban ezek tulajdonosának is gondoskodnia kell. Belterületen, zártkerti besorolásban, utak-vasutak mentén, energiaszállítási nyomvonalakon még további mintegy 250-270 ezer hektár rendben tartandó egyéb terület, 150 ezer hektáron ugar tartozik a „fűbizniszhez”.
Átlagosan ötforintos négyzetméterenkénti kaszálási költséggel számolva az ország éves „elméleti kaszálási díja” tehát 40 milliárd forintra kalkulálható. Ennek azonban csak harmada jelenik meg a legális vállalkozások bevételeiben, illetve az önkormányzati munkákban. Évente nagyjából százezer hektár a „senki földje”: bár tulajdonosa van, nem gondozza senki.
Bírságot fizetnek a mulasztók
A 2004 óta élő jogszabály szerint június 30. az a legvégső időpont, ameddig a parlagfű virágbimbó-kialakulását meg kell akadályozni, majd ezt az állapotot a vegetációs időszak alatt folyamatosan fenn kell tartani. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal lapunknak elküldött adatai szerint tavaly országosan összesen 6500 ügyben, 11 100 hektár ellenőrzése után indult hatósági eljárás.
A hivatal 5420 esetben (összesen 7200 hektárra) rendelt el közérdekű védekezést, az ügyek háromnegyede esetében az ügyfelek maguk végezték el – a hatósági intézkedés hatására – a parlagfű-mentesítést. A parlagfűfertőzés miatt összesen 6300 alkalommal kiszabott bírság (11 100 hektárra) 320 millió forintot tett ki, vagyis egy átlagos esetben a büntetés hektáronként nagyjából 30 ezer forint volt.
