Nem rúgták ki teljesen az APEH elnökét
Mától hatályos a kinevezése, de valójában szerdán veszi át az irányítást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban az új elnök, Vida Ildikó, lapunk információi szerint aznap egyeztet az átadás-átvételről a búcsúzó elnökkel, Szikora Jánossal. Akit nem ért váratlanul, hogy tegnap reggel a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György egy személyes meghallgatás keretében visszavonta a megbízását: már a választások környékén tudni lehetett, hogy az APEH is azon intézmények közé tartozik, ahol a Fidesz elengedhetetlennek tartja a vezetői cserét.
Arra is van válasz, hogy miért nem hamarabb léptek. – A köztisztviselőkre vonatkozó hatályos törvény (ket) alapján eddig sem lett volna akadálya az eltávolításnak –állítja Fehér József, a köztisztviselők szakszervezetének főtitkára –, ha a Gyurcsány-érában több mint tízezer kormányzati tisztviselő kiebrudalását meg lehetett oldani a ket alapján, akkor most is alkalmazható.
Csakhogy a Fidesz–KDNP kormánynak a hatályos ketben biztosított feltételek nem adnak elegendő muníciót ahhoz, hogy gyorsan és olcsón inthessenek búcsút a közszolgáknak. Ezért megalkották a kormánytisztviselőkről szóló törvényt, amit napokon belül kihirdetnek a Magyar Közlönyben: ezt követően indoklás nélkül, két hónap felmondási idővel lehet útilaput kötni a törvény hatálya alá tartozó munkavállalók talpára.
Talán nem véletlen, hogy Szikora János köztisztviselői jogviszonya nem szűnt meg tegnap, csak a vezetői kinevezése. Így maradt az APEH állományában, tehát nincs ok extra kifi zetésekre, hiszen csak a munkaköre változott, jogviszonya nem szűnt meg. Ez egyben felvet egy másik kérdést is: ha a miniszter megalapozottnak látta a Szikorával szembeni vádakat – márpedig a vezetőváltásról szóló döntés ezt bizonyítja –, akkor miért nem tartotta szükségesnek a jogviszony megszüntetését is? Feltételezhető, hogy ilyen drasztikus lépést már nem alapoznak meg a Szikorával szembeni vádak. A jogviszony megszűnése után egyébként – alapesetben – a hatályos ket alapján kellene megállapítani a felmondási időt és a végkielégítés összegét.
Szikora Jánosnak most azon kell gondolkoznia, hogy elfogadja-e a számára a jogszabályok szerint felkínált másik munkakört. Ha igen, akkor pont kerül az ügy végére, de ha nem, akkor folytatódik a felmondási eljárás. Végső esetben, ha nem sikerül megegyezniük, tartalék állományba kerül. Egészen addig, amíg a munkáltatója szükségét nem látja a közszolgálati jogviszonya megszüntetésének. Például akkor, amikor már a módosított jogszabályok lesznek hatályban, így Szikora – az erkölcsi veszteségen túl – több tízmillió forintot is bukhat. Kinevezése ugyanis 2013-ig szólt, vagyis ha nem változna a törvény, akkor enynyi időt kellene alapul venni az eltávolítása miatti kifizetések megállapításához.
Szikora János bűne az volt Matolcsyék szemében, hogy még 2008 októberében beavatkozott a Malév köztartozása miatt indított végrehajtási eljárásba. A tartozás miatt az APEH a jogszabályoknak megfelelően elindította az eljárást, de a Malév – kihasználva kormányzati kapcsolatait – annak leállítását próbálta elérni a hivatalnál. Végül a pénz pár hetes késéssel befolyt a kasszába. Az APEH-től származó magyarázat szerint azt kellett mérlegelniük, hogy a nemzetgazdasági szempontból fontos társaság működését ne lehetetlenítsék el.
Az AB-hez fordulnak a köztisztviselők?
Minden bizonnyal az Alkotmánybírósághoz fordul a kormánytisztviselőkről szóló törvény miatt a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete. Fehér József főtitkár szerint minden alkotmányos lehetőséggel élni fognak az Európai Unió alapjogi chartáját sértő jogszabály kapcsán. Kifogásolják, hogy a magyarországi munkavállalók közül egyedül a kormánytisztviselőknél áll elő az a helyzet, hogy nem kell megindokolni a felmondást. Megjegyezte, ebből később problémája származhat a kormánynak, mert tömegesen indulhatnak perek az elbocsátások okán (amint arra számítani lehet), annak ellenére, hogy az indoklás nélküliség miatt nincs mit „megtámadni”.
Épp emiatt az eljárásokban meg kell fordulnia a bizonyítási tehernek, és a munkaadót fogja szerinte terhelni.
A közszféraellenes hangulatról az a véleménye, hogy az évek óta folyó létszámleépítéssel sok jó szakértő távozott az ágazatból. Ezek után szerinte nem kell csodálkozni, hogy „aki mogyoróval fizet, az majmokat kap”.
Vida Ildikó, a visszatérő elnök
Vida Ildikó 199 és 2002 között már iránytotta az adóhatóságot, azt megelőzően, 1998-tól pedig elnökhelyettes volt a szervezetnél. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye emlékeztet rá, hogy Vida vezetése alatt többek között megerősítették a hatóság adónyomozati tevékenységét, valamint jelentősen korszerűsítették az APEH informatikai rendszerét. Az adóhatóság EU-csatlakozásra való felkészítése is Vida vezetése alatt kezdődött meg – zárul a közlemény.
Vidára most az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összeboronálása vár, ahová idővel becsatlakoznak az adórendőrök is. Rákérdeztünk a tárcánál, hogy áll a két szervezet összeolvasztása: válaszuk szerint „két ekkora méretű szervezet integrációja alapos előkészítést, mérlegelést, a jogi, intézményi, stratégiai kérdések körültekintő tisztázását igényli”. Korábbi hírek szerint januártól indulhat az integrált hivatal működése.
