Elfogyott a pénz a felújítási támogatásokra
Június 30-ával felfüggesztik a cégek, intézmények energetikai felújítását EU-s forrásból támogató Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 5.3-as, azaz az épületek takarékossági, illetve megújuló energiás felújítását célzó programokat. Az ok egyszerű: elfogyott a pénz – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról. A kiírás szerint a felhasználóknak – tehát nem az energiatermelőknek – szánt pályázatokra 2013-ig összesen 38 milliárd forint áll rendelkezésre. Az úgynevezett „harmadik feles”, azaz egy-egy beruházó által előhitelezett, illetve a távhőszektor felújítását célzó program még él. Ám információink szerint ezek szintén kimerülőben vannak.
Hasonló a helyzet a magánkivitelezők által igénybe vehető felújítási támogatásokkal is. Mind a hagyományos lakások évi néhány milliárdos, mind a panelépületek évi több tízmilliárdos keretű rendszere beolvadt az úgynevezett Zöld Beruházási Rendszerbe (ZBR). Míg eddig a lakossági támogatások forrása amagyar költségvetés volt – mindennemű EU-s háttér nélkül –, addig most az úgynevezett szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételt költhetjük ilyen célokra; azzal a feltétellel, hogy a felújításnak kimutathatóan csökkentenie kell az ország széndioxid-kibocsátását. (Az eredetileg az EU-tól „ingyen” kapott kvótákból a gyárak légszennyezésének visszafogása folytán maradhat értékesíthető, amiből évente több tízmilliárd forint bevétel származhat.)
A csak a lakosság számára rendelkezésre álló ZBR-en belül a hagyományos, illetve a panellakások keretének aránya az eddigieknek megfelelő: előbbire 2 milliárd, utóbbira 10-15 milliárd forint állt rendelkezésre. Jelenleg a beadott pályázatok feldolgozása folyik: információink szerint aktuálisan mindkét kassza kiürülőben van. Igaz, a ZBR sajátosságai folytán ez sosem tekinthető véglegesnek: ha az ország jó áron tud túladni széndioxid-kvótán, a vevő adott kikötései függvényében a keret bővülhet.
A témát ismerő szakértők szerint idén nem is terem lényeges többletforrás a hazai épületek felújítására. Az ok megfigyelők szerint egyszerűen a kormányváltás. Ám a szünet nem az új kabinet tétlenségének tudható be, sőt: a meghirdetett elképzelések szerint az eddigieknél jóval átfogóbb, sokkal inkább az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra, illetve az épületek felújítására szeretnének összpontosítani. Ez az év a felkészülés áldozatává válik, de tapasztalataink szerint a szakemberek is már a 2011-től kezdődő programokra tekintenek.
– Ez az év szükséges arra, hogy a kormány megalkosson egy időtálló, több évtizedes távlatú energiahatékonysági koncepciót – közölte lapunkkal Bencsik János, a nemzetgazdasági tárca energiaügyi és otthonteremtési államtitkára. A támogatásokat teljesen új alapra kívánják helyezni: a lakások esetében egy 40, illetve egy 80 százalékos energiamegtakarítást célzó rendszer közül választanának, akár egy új Széchenyi-terv keretén belül, beágyazva a hazai kis- és középvállalkozások munkahely-teremtési rendszerébe is.
Az államtitkár a nagyobb „tudású” program mellett teszi le a voksát, de a végső javaslat az elkövetkező hónapokban születik meg. Ez az első időszakban évi 100 ezer, később akár 200 ezer lakásnak megfelelő helyiség felújítását is eredményezheti. – Mivel a program 2030-ig tart, a kivitelezők erre akár dinasztikus vállalkozásokat alapíthatnak – hangsúlyozta az államtitkár. Az állami támogatás várható arányát nem kívánta megbecsülni. – A kérdés érzékenységét jellemzi – vázolta –, hogy a csökkenő energiafogyasztás az állam számára rövid távon adóbevétel-csökkenést okoz, de az állami intézmények apadó energiaköltségei ezt ellensúlyozhatják.
A másik illetékes tárcánál, a fejlesztési tárcánál kérdésünkre közölték: a két tárca együttműködésében 2010. év végéig elkészül Magyarország hosszú távú energiastratégiai koncepciója, melyben kiemelt helyen szerepelnek majd az épületenergetikai beruházások.
Néhány nap múlva már csak a legkisebb földgázfelhasználók, a lakosság és a kisfogyasztók lehetnek a szabályozott piacot jelentő egyetemes szolgáltatók ügyfelei, a többi gázfelhasználónak a szabadpiacon kell beszereznie az energiahordozót. A távhőt termelő erőművek választhatnak a szabadpiac és az egyetemes szolgáltatók között. A törvénymódosítás szerint az egyetemes szolgáltatók árában nemcsak az árrés lesz ellenőrzött, de a maximális végfelhasználói árat is a miniszter állapítja meg. (MTI)
Az új kormány a megújulók mellett
A magyar kormány kezdeményezi az EU-nak benyújtandó megújulóenergia-hasznosítási terv leadási határidejének módosítását, mivel az előző kabinet nem hagyott elég időt az egyeztetésre – jelentette be Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímapolitikai helyettes államtitkára egy szakkonferencián. Legalább 70 ezer munkahelyet teremtene, ha az energiafajta részaránya a jelenlegi 6 százalékról 2020-ig legalább 13 százalékra nőne – tette hozzá. (Ez egyébként az előző kormány vállalása; a fejlett uniós tagállamoké 20 százalék.) Bencsik János energiaügyi és otthonteremtési államtitkár leszögezte: a kormány a zöldgazdaság fejlődését az eljárások gyorsításával és egyszerűsítésével kívánja segíteni.
