Kiesésre áll a bankadó
Élénkíteni vagy lefaragni, esetleg mindkettő – ez volt a kérdés a G-20-országcsoport hétvégi torontói csúcsértekezletén, ám a válasz dodonai. – Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a kilábalás törékeny. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan eseménysorozatot indítsunk el, ami bizalomhiányos spirálba kényszerít a globális piacokon – fogalmazott vasárnap Stephen Harper kanadai kormányfő, a csúcs házigazdája, utalva ezzel a Lehman Brothers bankház 2008. szeptemberi bedőlése utáni lavinára. Szavai szerint a fórum „érezhető konszenzus” közelébe került a gazdasági stratégiát és a pénzügyi reformot illetően. De elismerte, hogy az élénkítés mikéntjét illetően maradtak még „feszültségek” – számolt be a fejleményekről.
– Senki sem mondta, hogy könynyű lesz a G20-as vezetők feladata, miszerint egyezséget érjenek el konkrét ügyekben. Azt sem mondta senki, hogy el fogják ezt érni –magyarázta a bizonyítványt a sajtónak Dimitri Soudas, Harper szóvivője. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter nyíltan beszélt annak elismeréséről, hogy a kilábalás beindítása „különböző stratégiákat követel meg az egyes országokban.”
Abban azért közös álláspontra jutottak a tárgyaló felek, hogy mikorra kell elfogadható mértékre csökkenteni a deficiteket. Angela Merkel német kancellár, a költségvetési fegyelmet leginkább szem előtt tartó vezetők egyike sajtótájékoztatóján bejelentette: egyetértés alakult ki abban, hogy a fejlett országok 2013-ra a felére csökkentik költségvetési hiányukat. Ez egyébként egybevág Barack Obama amerikai elnök tervével is, amely ugyanakkor kedvező GDP-növekedési mutatókat feltételez. További három év alatt pedig a teljes egyensúly lenne a cél. Ez megfelel a brit és a francia álláspontnak is.
Merkel arról is beszámolt: mivel a feltörekvő gazdaságok képviselői szerint a világválságot a fejlettek okozták, nem támogatják a banki különadó egységes bevezetését. Nem hozott a jelek szerint áttörést a G20-csúcs olyan pénzügyi felügyeleti kérdésekben sem, mint az egységesen kötelező tőkeáttételi mutató. Mark Carney, a kanadai jegybank kormányzója úgy vélte: a pénzintézetekkel szembeni követelmények kérdésében Szöulban, a fórum következő, novemberi csúcsán alakulhat ki egyezség, és ebben az esetben a banki különadóra sem lesz szükség.
Obama elnök a feltörekvők, mégpedig a brazilok és az indiaiak részéről kapott támogatást ahhoz az –egyébként saját adminisztrációján belül is vitatott – álláspontjához, miszerint nem szabad túl korán abbahagyni az élénkítő lépéseket,mert az ismét recesszióhoz vezethet. – Ha elsietjük, ha túl gyorsan alkalmazzuk az új fiskális kiigazításokat, úgy veszélyeztetjük az elért növekedést – hangoztatta Guido Mantega brazil gazdasági miniszter. Manmohan Singh indiai kormányfő úgy vélte: igen jelentős globális kockázatokat hordoz az elhamarkodott fiskális takarékosság.
Az előzetesen kiszivárgott hírek szerint a válság óta immár negyedszer a legmagasabb szinten ülésező G20-ak zárókommünikéje nem utal a jüanra és a kínai árfolyampolitikára. Bár az egy héttel ezelőtti pekingi bejelentés, amely a „rugalmas” árfolyamról szólt, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint „lényegében egy vicc”, mégis közelebb hozta egymáshoz Amerikát és Kínát. Hu Jintao államfő elfogadta Obama meghívását formális állami látogatásra; ilyen megtiszteltetés eddig India és Mexikó vezetőjének jutott csak az elmúlt másfél évben Washingtonban.
Lapzártánkig a csúcsról alkotott európai vélemények nem váltak ismertté, de a találkozó kezdete előtt Barroso bizottsági ésVan Rompuy tanácsi elnök is arról beszélt, hogy Európa példát mutat a deficitcsökkentő elkötelezettségével – írta brüszszeli tudósítónk. A költségvetési hiány három év alatti megfelezését az unió kevesli, amint arról a hét elején magas beosztású brüsszeli források nyilatkoztak. Merkel német kancellár már úgy vélekedett Torontóban, nem is számított „ilyen ambiciózus” egyezségre – ám a húszak lényegében az egyes országokra bízzák, mikor érdemes visszavonni az élénkítő intézkedéseket.
A találkozó során Európa inkább védekezni kényszerült: a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában Barroso azt fejtegette, hogy az eurózónának lényegében most kellett kitalálnia, mit is tegyen, ha valamely tagország finanszírozási nehézségekkel kerül szembe. Obama elnök az utóbbi hónapokban többször értekezett telefonon Merkellel és Nicolas Sarkozy francia elnökkel, sürgetve a döntéseket, előbb a görög segélyalap felállítására, majd a stabilizációs mechanizmus létrehozására.
A torontói csúcson a csaknem egymilliárd dolláros, azaz óránként 12 milliós biztonsági költségek dacára visszatértek az erőszakba torkolló tüntetések. A rendőrök több mint négyszáz főt vettek őrizetbe, és könnygázt, paprikaspray-t is bevetettek az autókat borogató, felgyújtó, kirakatokat betörő vandálokkal szemben.
Van, ahol a globális megszorítások ellenére is akad pénz. Amerikában és Európában is botrányt kavart, hogy a világgazdasági helyzet dacára az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek a fizetések a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank apparátusánál. Az IMF-nél 4,9, míg washingtoni ikertestvérénél 3,7 százalékkal nőhetnek a bérek, amelyeket egyénenként hagynak jóvá. – A globális lefaragások, közalkalmazotti bérbefagyasztások közepette úgy tűnhet, a bank elvesztette a kapcsolatot a valósággal – méltatlankodott az intézmények bérpolitikája miatt egy brit szóvivő.
A bankadó módosítását kérik a magyar kormánytól
A pénzügyi intézményekre kivetni tervezett bankadó „mélyreható módosítását” sürgette a Bloomberg jelentése szerint a magyar miniszterelnöknek és a gazdasági miniszternek küldött levelében az Európai Bankszövetség (EBF), amely úgy véli, hogy a „diszkriminatív” adókivetés több hitelező céget veszteségessé fog tenni, és gátolni fogja a gazdasági növekedést.
Az EBF elnöke, Alessandro Profumo által aláírt levelet megszerző Bloomberg hírügynökség megjegyezte, hogy a magyar kormány 187 milliárd forint előteremtésére számít az idén a bankokra, biztosítókra és lízingcégekre kivetett adóból, hogy tartani tudja a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank által jóváhagyott költségvetési hiánycélt. Az adó összege, amely magyar állampolgárokra vetítve fejenként 88 dollárt tesz ki, az ország méreteihez képest a leginkább büntető jellegű adókivetéssé válhat a Közép-Európában működő bankokra – írta a hírügynökség.