Ami a magyar devizahiteleket illeti, szélsőséges esetben 15 százalékos is lehet a pluszteher. – A jelenlegi, 210 forint körül mozgó, amúgy is magas frankárfolyam még tovább emelkedhet – mondta lapunknak Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. – Rövid távon a 220-as szint fölé már csekély eséllyel mehet a kurzus, a 235 forintos frankárfolyamról szóló jóslatok pedig túlzónak tekinthetők – tette hozzá. A frankerősödés a piacokon eluralkodott kockázatkerülés következménye, valamint annak, hogy a svájci központi bank felhagy a frank gyengítésére irányuló manőverekkel, így a befektetők szabadon tornászhatják felfelé az árfolyamot.

Az intervencióval 2008 tavasza óta élnek a svájciak a válság és a deflációs veszély miatt, s versenyképességük szinten tartása miatt nyúltak ehhez az eszközhöz. A stratégia bevált, Svájc nagyobb megrázkódtatás nélkül átvészelte a pénzügyi válságot. Az euróövezeti adósságválság azonban ismét erősítette a frankot, fokozta a svájci papírok iránti keresletet, mivel krízishelyzetben ezek értékálló eszközöknek számítanak, és ezúttal a jegybank sem korlátozza ezt a trendet.

A frank/euró árfolyam is történelmi rekordot döntött 1,35 környékén. A befektetők megpróbálják tesztelni, mi lesz a jegybank következő tűréshatára, ahol már ismét intervenciót alkalmaznának. Svájci részről az alpesi deviza erősödése mindenképpen korlátokba ütközik, s ez reményt jelenthet a hazai devizahitelesek többségének. Mindeközben az euró/forint árfolyam is szépen araszol felfelé: Sörös Csaba úgy látja, a negatív piaci hangulatban a forintra nehezedő eladási nyomás jó eséllyel felhajthatja a 290-es szintig az euró kurzusát. De a piac már a hétvégi G8-as és G20-as csúcsértekezletre figyel.