Szépen belesimul a Fidesz „trükkös”, az előző kormányokat gyaluló kommunikációjába a legfrissebb javaslatuk, amely lényegében eltüntetné a figyelő szemek elől az állami cégeket érintő pénzügyi manővereket. A kormányt támogató jobboldali pártok két képviselője, Rogán Antal ésLatorcai János ügyelt arra, hogy a gyanútlan szemlélő elsőre ne fedezze fel a turpisságot az általuk benyújtott törvénymódosító javaslatban, amely az államháztartási törvény módosítását célozza. Mindössze egy sorban elintéznék, hogy a jövőben az államháztartás elszámolásában ne kelljen figyelembe venni a többségi tulajdonban lévő állami vállalatok osztalékfizetését, valamint a tőkeemelést, illetve tőkecsökkentést. Az indoklásban erről nem is ejtenek szót, csak a másik javaslatukról, amelyik értelmében az egyenlegbe nem kellene bekalkulálni a cégeknél keletkező veszteséget, illetve nyereséget.

Az állami vállalatok tőkeemelését nem szerepeltetnék az államháztartás elszámolásában

Utóbbi javaslattal szakértők szerint nincs is probléma. Azt mondják, ezzel a nemrégiben született szabályozással túl szigorú volt magához az állam, Brüsszel e nélkül is jóváhagyná az államháztartási beszámolási rendet. Annál érdekesebb az osztalékra és a tőkeváltozásra vonatkozó rész kivétele az államháztartásról szóló törvényből (e jogszabályban határozzák meg, hogy milyen finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel lehet az évközi hiányt fedezni, illetve a többletet felhasználni). Innen vennék ki a fi deszes képviselők az osztalékfizetésre és a tőkehelyzet változására vonatkozó részt. Vagyis lényegében az államháztartási körön kívülre kerülnének ezek a pénzmozgások.

A miértre nagyjából hasonlóképpen válaszoltak szakértőink: Malév, MÁV. Vagyis a komoly adóssággal küszködő, tőkejuttatásra szoruló állami cégek miatt kell meghozni ezt a módosítást. Ha sikerül átverni a parlamenten – márpedig kétharmad birtokában miért ne sikerülne –, akkor úgy lehetne tőkét pumpálni ezekbe a cégekbe, hogy az nem rontaná az államháztartás egyenlegét. Az osztaléknál fogósabb a kérdés, hogy mi lehet a cél, merthogy ezek a bevételek javítják az egyenleget. Leginkább az tűnik kézenfekvő magyarázatnak, hogy egy az államháztartáson kívüli alap feltöltésére kell az állami vállalatok osztaléka, ami így a kormány teljesen szabad felhasználású kaszszája lenne, s az általa meghatározott célokra használhatná fel, bármiféle kötöttség nélkül.

Van azonban egy bökkenő –mondják szakértők. Az egy dolog, hogy miként módosítja a Fidesz az államháztartásról szóló törvényt. Azonban az EU-t ezzel nem lehet becsapni: az ott elvárt ESA típusú elszámolást ugyanis ez a javaslat nem tudja megváltoztatni, tehát akárhogy is alakul a módosító sorsa, az állami cégek pénzügyi manőverei továbbra is részei maradnak az euró bevezetésekor figyelt ESA-egyenlegnek. Megfi gyelők szerint talán arra játszik a Fidesz, hogy változik maga az ESA is. Valóban érzékelni Brüsszelben olyan törekvéseket, amelyek erre irányulnak, főleg azóta, hogy egyre nyilvánvalóbb: az unió még azelőtt látni akarja a nemzeti költségvetések főbb számait, hogy azokra áldásukat adnák a parlamentek. Hirtelen sok tagországnak fontossá vált ezután, hogy a számára megfelelő módon alakuljon az ESA-módszertan (amiben eredményszemléletben veszik figyelembe a bevételeket és kiadásokat, továbbá az állami cégekre is jobban kiterjed a figyelem, mint a pénzforgalmi szemléletű elszámolásban). Azonban az előre bekért költségvetés korántsem lesz olyan mélységű, ami feltétlenül indokolná a módszertan teljes átírását, Brüszszel leginkább a főbb számokra és az azokból kikövetkeztethető irányokra lenne kíváncsi. Ezzel együtt van rá esély, hogy tagállami nyomásra „finomhangolják” az előírásokat.