A leginkább pesszimisták közé tartozik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki a minap már 0,5 százalékos GDP-bővülésről beszélt. Mint cikkéből kiderült, eddig 0,4 százalékos visszaesésre számított. Ez is jóval felette van a Fidesz-közeli közgazdászok által korábban ismételgetett 2-4 százalékos csökkenésnek, ráadásul az első negyedévi GDP-adat ismeretében sokat nem kockáztatott a miniszter. A lapunk által megkérdezett szakértők között egyetértés van abban is, hogy teljesíthető az idei, 3,8 százalékos deficitcél.

KOPINT-TÁRKI: BÍZNAK AZ EXPORTBAN. A gazdaságkutatók közül a legmagasabb, 1,5 százalékos idei GDP-bővülést a Kopint-Tárki mutatta ki tegnap ismertetett előrejelzésében, korrigálva ezzel a tavasszal kiadott 0,8 százalékos becslését. Sőt: kedvező esetben akár 1,7-1,8 százalékkal is hízhat a GDP az idén. A jövő évre várt előrejelzés maradt a 3 százalékon. Palócz Évavezérigazgató optimizmusát a 4-ről 6 százalékos növekedési ütemre váltó ipari termelésre és a 6,5 százalékról 10 százalékra bővülő exportra alapozza. Ennek köszönhetően a GDP a kormánytervekben szereplőnél ezermilliárd forinttal nagyobbra, 27 300 milliárdra nő. A költségvetés hiánya viszont ha nem is száll el, de magasabb lesz a remélt 3,8 százaléknál. A Kopint-Tárki szerint június végére a deficit eléri a 870 milliárd forintot, vagyis a megengedett szint száz százalékát. Ez azt jelenti, hogy a második fél évre „nullás teljesítményt” kell felmutatnia a Fidesz vezette kormánynak, amire Palócz Éva nem lát sok esélyt, mint ahogy a 2011-re célul kitűzött 3 százalék alatti deficitcélt is irreálisnak tartja a mai környezetben. Számításaik szerint 4 százalék lehet jövőre a hiány. A Magyar Nemzeti Bank júniusban készített prognózisa egyébként minimálisan 4,3 százalékos idei és 3,9 százalékos jövő évi hiánnyal számol.

PORTFOLIO: HOZHATÓ A 3,8 SZÁZALÉK. Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint az Orbán-kormány 29 pontos akcióterve és a későbbre beharangozott intézkedések költségvetési kihatásai még sok bizonytalanságot rejtenek, ennek ellenére fegyelmezett, feszes gazdálkodás mellett az idei 3,8 százalékos deficitcél elérését elképzelhetőnek tartja. A Bajnai-kormány által örökül hagyott, s Oszkó Péter volt pénzügyminiszter által 150-200 milliárdosra becsült függő kiadási tételekre a bankadó kivetése fedezetet nyújthat. Ezzel és a költségvetési tartalékok megfogásával hozni lehet a Brüsszel által kívánatosnak tartott hiányt –vélte az elemző, aki a jövő évi 3 százalékra azonban nem venne mérget. Nagy lyukakat kell betömködni, s a bevételi oldalon sem lehet túlzottan lazítani. Példaként az egykulcsos személyi jövedelemadót hozta fel, ahol 300 milliárdot spórolhat az állam, ha a szuperbruttóra veti ki a 16 százalékos terhet. Madár István a gazdaság idei növekedési kilátásait 0,5–1 százalék között látja valószínűnek. A növekedést az export vezérli, a belső fogyasztás kedvezőtlenül alakul, s ezen a svájci frank erősödése is ront, mivel a törlesztőrészletek emelkedése miatt a háztartások nem költekeznek, előbbre valónak tartják a hiteleik visszafizetését.

MKB BANK: MEGVAN A MEGOLDÁS. Hitelesnek érzi a kormánynak az idei hiánycél tartása érdekében tett intézkedéseit és ígéreteit Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint ha tartja magát az Orbán Viktor vezette kormány a vállalt kötelezettségeihez, akkor meglesz az idei 3,8 százalékos, a bruttó hazai termék (GDP) arányában mért defi citcél. Ez politikai kérdés – jegyezte meg. A jövő évi hiánycélt 2,9 százalékra módosította előrejelzésében. Ha jövőre is 200 milliárd marad a bankadó és a szuperbruttósítást csak 2012-től törlik el, miközben az adójóváírás kivezetését megkezdik a személyijövedelemadó-rendszerből, máris megvan a megoldás – tette hozzá Kondrát Zsolt, aki szerint azonban sok függ a nemzetközi helyzet alakulásától is. A gazdaság idei növekedési ütemét a vezető elemző 0,9 százalékosra becsüli. A GDP felhasználási oldalán sok a homályos tényező, a termelési oldalon viszont tiszta a kép. Az ipari termelés 7,3 százalékkal bővülhet, a szolgáltatásoknál a tavalyi visszaesést egy 0,5 százalékos előrelépés követheti, míg a mezőgazdaságban 5 százalék feletti, az építőiparban 10 százalék körüli lehet az idei visszaesés – mondta lapunknak Kondrát Zsolt.