A feltőkésítési intézkedés osztalékelsőbbségi részvények fejében új tőkét tesz elérhetővé a hitelintézetek számára, hogy megerősíthessék tőkehelyzetüket az esetleges veszteségekkel szemben. A testület úgy találta, hogy az eredetileg 2009. február 12-én jóváhagyott intézkedés összhangban van a bankoknak nyújtható állami támogatásokról szóló bizottsági iránymutatásokkal. Mivel a meghosszabbított csomag „megfelelő, arányos és szükséges eszköz, időben és hatályát tekintve behatárolt”, ezért az Európai Bizottság úgy véli, hogy a támogatási rendszer megfelelő eszköz a magyar gazdaságban fellépő zavarok orvoslására.

A bizottsági állásfoglalás valójában egy gesztus, ugyanis erre az eszközre a válság csúcsán sem volt szükség a magyar bankrendszerben, kivéve az FHB-t, amelyben 30 milliárd forint tőkeemelést hajtott végre az állam. A jelzálogban hitelt is kapott az állammal kötött kölcsönszerződés alapján, szintúgy az OTP, kettejük összesen 520 milliárd forint összegben, de ezt a pénzt már mindkét bank visszafizette.

Ez a lehetőség tehát most sem tartja lázban a magyarországi bankszektort, nem úgy a bevezetni tervezett bankadó, amit már idén szeptemberben fizetniük kellene a pénzintézeteknek. Tegnap a Magyar Lízingszövetség emelt kifogást ez ügyben. A lízingcégektől mintegy 7,5 milliárd forint bankadót vasalna be a kormány. Ez akár a lízingpiac össze omlását is okozhatja – hívja fel a figyelmet szerdai közleményében a lízingszövetség. Tagjai a 2009-es évet 24 milliárd forint veszteséggel zárták, miközben összesített jegyzett tőkéjük 15 százalékkal, 66 milliárd forintra csökkent. A piaci szereplők nagy része az idei és a jövő évre eső hasonló összegű adót kizárólag az alapító anyacég befizetésével tudnák teljesíteni, erre azonban kicsi az esély a folyamatos visszaesést produkáló piacon – áll a kormánynak szóló üzenetben.