Lukasenko utasította a kormányt a nyugati tranzitvezeték elzárására, ha a Gazprom nem hajlandó rendezni tartozását. „A konfliktus gázháborúvá fajult” –közölte az elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán, nyomatékosítva, hogy a számla rendezése a két ország közötti korábbi jó viszony visszaállításának alapfeltétele. A fehéroroszok azt is kilátásba helyezték, hogy a nyugati tranzitot fogják megcsapolni, ha a Gazprom ígéretéhez híven 85 százalékosra növeli a gázmegvonás mértékét. Az oroszok ettől nem ijedtek meg, már egyeztettek az ukránokkal, hogy a vita miatt Nyugat-Európának szánt esetlegesen kieső gázt rajtuk keresztül pótolják. Mikola Azarov ukrán kormányfő jelezte, készséggel segít Moszkvának, ha erre kerülne a sor.

A Gazprom is közölte nyugati partnereivel, hogy ellátásukban nem lehet fennakadás. A Nyugat-Európa gázigényének egynegyedét fedező cég a földgázmennyiség 80 százalékát ukrán, 20 százalékát pedig fehérorosz földön lefektetett vezetékeken juttatja el megrendelőihez. A Reuters értesülései szerint Litvánia, Lengyelország és Németország kaphat a leszerződöttnél valamivel kevesebb gázt az affér miatt.

Az Európai Bizottság szóvivője útján aggodalmának adott hangot, ugyanakkor – mint a hasonló, 2009 eleji orosz–ukrán gázelszámolási vita idején – felhívta a felek figyelmét, hogy vitájukkal nyugati megrendelőik ellátását nem sodorhatják veszélybe.

A Minszk és Moszkva közötti egykori „testvéri”, szövetségesi viszonyt az utóbbi időben több konfliktus is mérgezte. Először is nem tudtak megegyezni a vámunióról, mire a fehéroroszok – dacolva Moszkvával – befogadták Kurmanbek Bakijev elűzött kirgiz elnököt. Az oroszok a gázkártya kijátszásával válaszoltak, lesöpörve az asztalról azt a fehérorosz óhajt, hogy továbbra is „szociális” áron juthassanak hozzá az orosz gázhoz.

Medvegyev elnök és a Gazprom főnöke, Alekszej Miller bejelenti a korlátozást