Mindent elmosott Zsófia és Angéla
Zsófia és Angéla tombolását szenvedi meg a mezőgazdaság. E névre keresztelték ugyanis azokat a ciklonokat, amelyek május közepén-végén érkeztek, óránként száz kilométer sebességű széllel, és ritkán tapasztalt esőkkel. Volt a Dunántúlon olyan település, ahol három nap alatt félévnyi eső hullott. Emiatt késik az aratás: Bácskában és Baranyában már napok óta aratják, pontosabban csak aratnák a legkorábbi kalászost, az őszi árpát, ha az időjárás engedné. Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a hoszszabb esőszünetek alatt a gazdák beindítják a kombájnokat. Ebben az esős időben csak kalászemelővel szerelt kombájnnal lehet aratni, de az ügyes kiegészítő most nem sokat segít, ugyanis a földön heverő – az esőben elrothadt – szárat nem emeli a szerkezet, hanem gyökerestül kitépi. Tegnap például az ország legdélibb megyéiben összesen 13 hektárt vágtak le, és ezzel együtt már közel 300 hektárt sikerült learatni. Azokon a táblákon, ahol állva maradhatott az árpa, hektáronként öttonnás lehet az átlagtermés, ahol viszont a vihar és az eső a földre kényszerítette a növényt, meg kell elégedni a 2,5 tonnával.
A búza aratása legkorábban július 10-én indulhat, de az már most biztosnak látszik, hogy a várt ötmillió helyett jó, ha 3 millió tonna terem, ezért csak ebből a növényből 50-60 milliárd forint lehet a kiesés. A kukorica az elnök szerint még bőven is teremhet, de a napraforgó megsínylette az eddigi esőket, rossz volt a kelés és a gyommentesítés sem sikerült jól. Bajok vannak a repcével is, mert ezt a növényt az árpa után szokás betakarítani, s most még egyszer meg kellene permetezni, hogy az apró magvak a tokjukban várják a kombájnt, a folyamatos csapadék miatt azonban képtelenség a vegyszert kijuttatni, ezért félő, hogy a magvak kiperegnek.
A most már biztosnak mondható 30 százalékos veszteség ellenére nem mozdulnak a gabona felvásárlási árai, mert a felvásárlók kivárnak. Gabonás berkekben jobb híján várják a vidékfejlesztési tárcánál a héten megalakuló aratási bizottság első ülését, ahol bejelenthetik, hogy az állami közraktárak 85 százalékos banki garanciavállalással vásárolnak kalászost. A forráshiányra panaszkodó termelők legalább félmillió tonnás ajánlatra várnak. Fokozza a bizonytalanságot, hogy a közelmúlt közraktárbotrányai miatt – sok ezer tonnás tételek tűntek el – a bankok a gabonaközraktárjegyet csak 60-75 százalékon számítolják le.
Talán a gabonatermelőknél is nagyobb bajban vannak a nyári gyümölcsöket termelők, ugyanis a szűnni nem akaró eső miatt a termés eladhatatlan. Szabó József, a FruitVebMagyar Zöldséggyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke arról számolt be, hogy a megszokott csapadék többszöröse hullott idén májusban és júniusban, ilyenkor az éppen fejlődő gyümölcs felveszi a vizet, s a fán szétreped: így jártak a korainak számító meggyet, cseresznyét, kajszit és őszibarackot termelők. Tavaly például 73 ezer tonna meggy termett, az idén a virágzáskori kedvezőtlen időjárás miatt – még a komolyabb esőzések előtt – 30-40 százalékos kiesésre készültek. A mostani helyzetben azonban megbecsülni sem tudják, hogy mekkora lesz a veszteség, ugyanis a hazai meggy 85 százalékát zömében Németországban dolgozzák fel, de a gyárak repedt meggyet nem fogadnak el. A tartósítóipar 2008-ban együttesen mintegy 1,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt dolgozott fel, amely tavaly 1,3 millió tonnára csökkent. A megrendelésállományok alapján idén 1,1 millió tonna feldolgozására látszik esély.
Szabó József véleménye szerint ilyen helyzetben érthető, hogy a nagy bevásárlóláncok a folyamatos áruellátást biztosító importból igyekeznek beszerezni a zöldséget, gyümölcsöt. Ugyanakkor a termelők is egyre több helyen és nagyobbmennyiségben árusíthatják saját portékájukat, kihasználva egy közelmúltban módosított jogszabályt. Az elnök úgy véli, hogy a magyar termelő és a hazai áru védelmében nagy szükség lenne az agrárkormányzat által beharangozott szigorúbb élelmiszer-ellenőrzésekre, hiszen így kiszűrhetők a nepperek és a magyarnak feltüntetett importgyümölcsök. Az az ellenőrzési kampány július elején indul.
Tavaly ilyenkor az ország legmelegebbnek tartott vidékén, Medgyesegyházán már javában szedték a görögdinnyét.
– Erre még legalább három hetet kell várni – mondta Lipták László dinnyetermelő, aki még csak becsülni sem tudta a veszteséget. Legutóbb a múlt héten kaptak jeget, akkor, amikor Mezőhegyest is elverte a jég. Megtudtuk azt is, hogy az országban mintegy 5900 hektáron termeltek volna dinnyét, de ebből eddig ezer hektáron elpusztult a termény.
Késhet a hozzájárulás
A Kárpát-medencében szokatlan intenzitású áradások miatti károk csökkentése érdekében várhatóan már a jövő héten módosulhat a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága keddi ülésén jóváhagyta Font Sándor fideszes bizottsági elnök önálló törvénymódosító javaslatát, ami alapján a gazdálkodóknak az idén saját hozzájárulásuk befizetését nem június 30-ig, hanem csak később, szeptember 30-ig kell teljesíteniük. A javaslat egyben 10-ről 15 napra hosszabbítaná a káresemény bejelentésének határidejét.
Mi lesz a vízidisznókkal?
Az állattenyésztőket is sújtja a vihar. A sertéstartók a takarmány minőségromlásától tartanak. Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke arra panaszkodott, hogy az árvízi területeken a víztől körülzárt ólakban rekedt disznók kimentéséről kevés szó esik. Nem úgy, mint egy évtizede, amikor új mezőgazdasági terminus honosodott meg Magyarországon „vízidisznó” néven. A kifejezés azokat a sertéseket illette, amelyek a télvégi ár- és belvíz által elöntött területeken maradtak ól vagy táp nélkül. A Torgyán József vezette szaktárca vállalta az állatok egy részének felvásárlását, az akkori kilogrammonkénti 135–170 forintos piaci árak helyett a jóval magasabb 193 forintot fizette az állam.
