A miniszter beszámolója szerint az Európai Unió máris üdvözölte az új kormány gyors, elszánt hiánycsökkentő fellépését. A koalíció 77 százalékban a közkiadások csökkentéséből, 23 százalékban adóemelésekből kívánja konszolidálni a gazdaságot. Osborne alaposan megnyirbálja a jóléti kiadásokat, a gyermekek után járó kedvezményeket éppúgy, mint a lakástámogatásokat. „A gazdaság iránti bizalom katasztrofális összeomlásának elkerülése érdekében" két évre befagyasztotta az évi 21 ezer fontnál többet kereső közalkalmazottak bérét. A segélyre igényt tartó fogyatékkal élőket 2013-tól orvosi felülvizsgálat alá vetik.

Ezúttal kimaradtak az adóés járulékemelésből a „bűnös szenvedélyek”, az alkoholfogyasztás és a dohányzás, ám mindenkit sújt az áfa 17,5 százalékról 20 százalékra való felemelése 2011. január elsejétől. A várakozásnak és az EU terveinek megfelelően, ugyancsak jövő év elejétől, bankadó „csap le” a nagyobb pénzintézetek mérlegszámlájára, melytől évi kétmilliárd fontos bevétel várható. A kis- és közepes pénzmegtakarítások után fizetett 18 százalékos nyereségadó nem változik, ám már éjféltől 28 százalékot perkálhatnak le a magasabb adófi zetési kategóriákba tartozó részvény- vagy második ingatlan eladói.

Nem mindenkitől várnak el újabb teherviselést. A büdzsé lényeges eleme, egyben a Liberális Demokrata Párt választási programja felé tett gesztus, hogy mintegy 880 ezer, évi 7500 font alatti jövedelemmel rendelkező munkavállaló kikerül a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező családoknak biztosítják az adókedvezményt, hogy a kormány be tudja tartani a gyermekszegénység visszaszorítására irányuló célszámot, mint ahogy évi legalább 2,5 százalékos emelésre számíthatnak a nyugdíjasok is. Nagy-Britannia az eddigi feltételeknél kedvezőbb, folyamatosan 28-ról 24 százalékra csökkenő vállalkozói adóval csábítja a befektetőket.

A kiadáscsökkentés konkrét számai a késő őszi költségvetési áttekintés során válnak világossá. A biztos „áldozatok” közé tartozik a királyi család. II. Erzsébet elfogadta, hogy a kormány 7,9 milliárd fonton befagyasztja az udvartartás költségeit.

A brit kormány reményei szerint a strukturális deficit –vagyis amit nem a válság generál, hanem az állami működés rossz szerkezete – 2014-re eltűnik. A brit gazdaság ebben az évben 1,2, a következő két évben pedig 2,3, illetve 2,8 százalékkal növekszik. Az infláció az év végén 2,7 százalékot tesz ki, középtávon elérve a 2 százalékos célt. A munkanélküliség az év során 8,1 százalékon tetőzik, de 2015-re 6,1 százalékra esik vissza.

A vállalkozók támogatják a terveket

Megsemmisítő bírálatot gyakorolt a költségvetésről, azt „vakmerőnek” nevezve a Munkáspárt megbízott vezetője. Harriet Harman szerint az ideológiai és nem gazdasági alapokra helyezett büdzsé fékezi a növekedést, az élénkülést, és fokozza a munkanélküliséget. Az üzleti élet véleményét közvetítve Richard Lambert, a CBI Brit Iparkamara elnöke a BBC-nek elmondta, hogy George Osborne egyszerre nyújtott be hitelt érdemlő tervet a közkiadások reformjával és a hosszú távú növekedés stratégiájával kapcsolatban, elindítva a szigetországot a gazdasági gyógyulás hosszú útján.