Simor a törvényességhez ragaszkodik
Nem változtatott a 5,25 százalékos jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Ez egyébként teljes mértékben megegyezik az elemzői várakozásokkal. – A hétfői kamatdöntő ülésen a grémium tagjai túlnyomó többségben a szintentartás mellett tették le a voksukat – mondta a döntést követő sajtótájékoztatón Simor András, az MNB elnöke. E mellett volt 25 bázispontról szóló javaslat is, ám az végül elbukott. A döntést azzal magyarázta, hogy a nemzetközi gazdaság alakulása, valamint az „országspecifikus” fejlemények (lefordítva: a kormányoldal részéről tett szerencsétlen, az ország csődközeli helyzetéről szóló nyilatkozatok) nyomán a magyar gazdaság megítélése elkerüli a korábbi, megnyugtatóbb szinteket.
Simor András a döntésről szóló bejelentés során egy merőben szokatlan nyilatkozatot is felolvasott. Ebben a kormány azon javaslatára reagált, ami szerint az állami intézmények vezetőinek kétmillió forintban maximalizálnák a fizetésüket. Mondatai szerint a gazdaság stabilitásának két kiemelten fontos eleme a hiány mértékének megtartása, valamint a jegybankok függetlenségének megőrzése. Utóbbi egyik legfontosabb pillére, hogy a jegybank maga választja meg munkatársait, valamint javadalmazásuk mértékét. Ezt védik a magyar törvények és az unió szabályrendszere. Miután arra törekednek, hogy az intézménynél a legjobb szakemberek dolgozzanak, ezért a jegybank munkatársainak jövedelmét kizárólag azMNB erre hivatott vezetői határozhatják meg. Szerinte így lehet ugyanis felelősséget vállalni a monetáris politika és a pénzügyi rendszer stabilitását biztosító szakmai munkáért. Hozzátette, hogy az elmúlt 9 évben a jegybank személyi költségei 17 százalékkal csökkentek, miközben az államigazgatás hasonló mutatói 100 százalékban nőttek.
Megemlítette, hogy a jegybank vezetőinek jövedelmét 9 évvel ezelőtt éppen Orbán Viktor kormányának javaslatára határozta meg az Országgyűlés. A mindenkori vezetés jövedelmét sem felfelé, sem lefelé nem lehet módosítani. A kormánynak lehetősége van ellenben javaslatot tenni a következő, általa kinevezett jegybanki vezetés jövedelmére, erről van módunk beszélni – tette hozzá, majd kijelentette: „Nem a fizetésemhez, hanem a törvényességhez ragaszkodom. A független MNB olyan nemzeti kincs, amelyet kötelességünk minden eszközzel megvédeni”. Simor mandátuma 2013-ban jár le, tehát az ekkor kinevezett jegybanki vezető fizetését lehetne szerinte a kormánynak meghatároznia. Kérdésre válaszolva megjegyezte, a témában nem egyeztetett az Európai Központi Bank (EKB) vezetőivel, miután hasonló esetekben az EKB álláspontja mindig ugyanaz volt: ragaszkodik e szervezetek függetlenségéhez.
Újabb kérdésre reagálvamegjegyezte, az Orbán Viktor által bejelentett, a költségvetés szigorítását jelentő lépéseknek növekedésrontó hatása van, ugyanakkor további véleményt nem fűzött a csomaghoz, mert kevés az ismert részlet. Az azonban üdvözlendő, hogy a kormány a nemzetközi szervezetek által is elfogadott és célul kitűzött költségvetési hiány megtartását határozta el.
A bankadó hatásaival kapcsolatban szkeptikus hangot ütött meg. Simor András szerint ezzel az elvonással a bankszektor jövedelmezősége a régiós átlag felére csökkenhet. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a Magyarországon leánybankokkal rendelkező hitelintézetek a források elosztásánál ezt is figyelembe veszik, s kisebb pénzügyi injekciót hagynak jóvá itteni érdekeltségeik számára. Ez hatással lehet a hitelezési hajlandóságra is, nem beszélve arról, hogy a kölcsönök a pluszterhek következtében drágábbá válhatnak, ami ugyancsak kedvezőtlen fejleményeket okozhat a gazdaságban.
Helyreállhat a megrendült befektetői bizalom
Az új magyar kormány megmutatta Európának, hogyan nem szabad kommunikálni az országok államháztartási problémáit – szerepel Koch Zoltánnak, a bécsi székhelyű Raiffeisen Capital Management feltörekvő piaci részvényekkel foglalkozó csapata alapkezelőjének tegnap publikált elemzésében. A Simor András által is érintett belpolitikai céloktól ve zérelve túlzóan rossznak felvázolt államháztartási helyzet és a Görögországgal való párhuzam említése rossz hírét keltette Magyarországnak, kárt okozva ezzel az ország nemzetközi imázsában – állítja a Kelet-Európa-szakértő. Igaz ugyan, hogy más európai országokhoz hasonlóan Magyarország is küszködik államháztartási problémákkal, ám nagyon messze van attól, hogy Görögország sorsára jusson. Az IMF, az EU és a Világbank 2008 novemberében hazánkkal megállapodott egy pénzügyi segélycsomagról, amely továbbra is rendelkezésre áll, forrásait Magyarország nem használta fel teljes mértékben, mivel az állam önerőből is finanszírozni tudta a kötvénypiac működését. Amennyiben a kormány a vá rakozásoknak megfelelően vég rehajtja a közelmúltban bejelentett intézkedéseket, az ügyetlen kommunikáció miatt rövid távon megrendült befektetői bi zalom újra helyreáll, és a jelenleg magas kockázati prémiumok alacsonyabb szintre kerülhetnek. – A kötvénybefektetések feltételei ugyanakkor nagyon jók, hiszen tulajdonképpen nincs inflációs nyomás – hívja fel a figyelmet már Ronald Schneider, a Raiffeisen Capital Management Global Fixed Income kelet-európai kötvényalapokért felelős szakértője. Amennyiben a forint ismét stabilizálódik, vagy kissé erősödik, a jegybank esetleg csökkentheti az alapkamatot, ami kedvezően hatna a kötvénypiacok alakulására. A deviza és az államkötvények ugyanakkor hosszú távon vonzóak maradnak – állítja Schneider.
