Csak néhány bezárt szárnyvonalat nyitnak újra
Szép feladat vár hétfőn Fónagy Jánosra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a Parlamentben bejelentheti, hogy betartják választási ígéreteiket, és a Gyurcsány-, valamint a Bajnai-kabinet országlása alatt bezárt mellékvonalakon megkezdik a vasúti személyszállítás helyreállítását. A programban egyelőre öt vonal megnyitása szerepel.
Komárom-Székesfehérvár, Karcag–Tiszafüred, Pápa–Csorna, Lajosmizse–Kecskemét és Zirc–Veszprém – ezeken a vonalakon indíthatja újra személyszállító vonatait leghamarabb június utolsó napjaiban a MÁV-Start Zrt. A tetszhalott állapotból visszatérő viszonylatokról a szakminisztériumban éppen úgy nem beszélnek, mint ahogy a MÁV-nál is jobbnak látják hallgatni. Kormányzati körökben ezzel együtt állítják: a vonalak listája még nem végleges. Értesüléseink szerint azonban jelentős bővítésre vagy lerövidítésre a következő néhány napban nincs komoly esély.
De szakmai körökben beszélik azt is, hogy a mellékvonalak megnyitásának első tervét a MÁV-nál készítették. Eszerint két szakaszban leheltek volna életet a bezárt szárnyvonalakba. Az első kör augusztus 24-én lett volna, míg a másodikra az év végi menetrendváltáskor kellett volna sort keríteni. A hírek szerint azonban a szakmai terveket a politika felülírta.
A tulajdonosi döntés szerint az állami vasútnak a lehető leggyorsabban kell lépnie: a kiválasztott vonalakon június végéig meg kell teremtenie a feltételeket a vonatok újraindításához. Azt a tervet pedig állítólag egyelőre elvetették, hogy a MÁV elképzeléseinek megfelelően a nyári nyitást decemberben egy újabb, téli offenzíva kövesse.
Ezzel együtt a kalapban benne van, hogy nyár végéig a vasút az első öt után még két-három vonalára visszatér majd. Így elképzelhető, hogy hamarosan ismét zakatolhatnak a szerelvények Fehérgyarmat és Zajta között. De lehetséges, hogy idegenforgalmi megfontolásokból megint közlekednek majd a személyvonatok Szilvásvárad és Putnok, illetve Hidasnémeti és Abaújszántó között. Igaz, a vasút visszatérésének az utóbbi két vonalon előfeltétele az árvíz levonulása és a vasúti pálya helyreállítása.
Ha a kormány itt megáll, a MÁV nyolc szárnyát kapja vissza – ami akkor is harmincöttel kevesebb a Kóka János, majd Hónig Péter közlekedési minisztersége idején leállított – 29 plusz 14 – összesen 43 vonalnál, ha a korábban is vonatpótló buszokkal kiszolgált öt viszonylatot nem számítjuk. Holott az eredeti javaslatok szerint van még néhány vonalszakasz, ahol nincs akadálya a személyszállító vonatok közlekedtetésének.
Az NFM illetékeseinek asztalára letett első elképzelések legalábbis még arról szóltak, hogy nyáron meg lehet nyitni a Székesfehérvár–Sárbogárd vonalat is. Ez a lehetőség azonban éppen úgy lekerült a műsorról, mint ahogy nincs döntés a decemberi menetrendváltás idején szolgálatba állítható Esztergom–Almásfüzitő vagy a villamosított Vácrátót–Galgamácsa vonal újraélesztéséről sem.
Mindenesetre a MÁV újra nyitó mellékvonalai mentén fekvő települések politikusai és lakói hamarosan együtt örülhetnek a vonatoknak. Örömüket legfeljebb az ronthatja el, hogy a szerepébe visszatérő vasút nem lesz jobb, mint korábban.
Járművei nem lesznek se szebbek, se korszerűbbek, és a szolgáltatás színvonala sem javul majd érdemben. Sőt a hírek szerint a járatok szűkített menetrend szerint közlekednek majd – a járatrend összeállítói állítólag elsősorban a hivatásforgalom, illetve az ősztől iskolába járó diákok igényeire koncentráltak – a piacra vagy a nagymamához utazók kevésbé számítottak. A Zirc–Veszprém útvonalon pedig a tervezett intézkedések annyit jelentenek, hogy a személyvonatok nem csupán hétvégén, hanem a hét minden napján végigmennek Győrtől Veszprémig.
Egyelőre nincs válasz arra, hogy a mellékvonalak megnyitását a kormány miből finanszírozza. Természetesen a legfeljebb néhány százmillió, esetleg egy-kétmilliárd forint előteremtése nem lehet gond. Az állami vasút közszolgáltatási szerződéseiben azonban ezek a vonalak nem szerepelnek. Ami azt jelenti, hogy a rajtuk közlekedő vonatok által elfüstölt gázolaj vagy az ezek fedélzetén szolgálatot teljesítő, esetleg az állomásokon dolgozó vasutasok bérének kifizetésére így formálisan éppen úgy nincs meg a keret, mint ahogy pályahasználati díjaikra is hiányzik a forrás. A megoldás a közszolgáltatási szerződések gyors módosítása lehet.
Akárhogy is lesz azonban, a végeken már készülnek a vasút fogadására. Bödecs Barnabás, a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség elnöke például július 3-ra „várja a vonatot”. A több állami vezetőnek, köztük Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek, illetve Navracsics Tibor közigazgatási miniszternek postázott meghívójában legalábbis lapunk értesülése szerint reményét fejezi ki, hogy a Komárom–Székesfehérvár vasútvonal fennállásának 150 éves évfordulójával együtt ünnepelhetik a szárnyvonalakat is.
