A Magyar Nemzet erről szóló cikke után tegnap a nemzetgazdasági miniszter azonnali hatállyal vizsgálatot indított Szikora Jánossal szemben, hogy ez az intézkedése jogszerű volt-e. Matolcsy György a vizsgálatot egy héten belül le kívánja zárni.

A nagy port kavart ügy – függetlenül attól, hogy az adóhatóság első embere a szabályoknak megfelelően járt-e el – nagy valószínűséggel inkább kommunikációs célokat szolgál, mintsem komoly visszaélésre derít fényt. A beszámolók ugyanis nagyvonalúan átsiklottak a fölött, hogy az említett adótartozást a Malév végül befizette (pedig erre az APEH az ügyben kiadott közleménye külön kitért), vagyis a fizetési haladék végül elérte azt a törvényben is megfogalmazott célt, amiért kitalálták.

Az adóhatóság sem akkor, sem később nem törölt Malév-tartozást. (Jogilag teljesítettnek számítanak ugyanis azok a kinnlevőségek is, amelyek fejében az állam végül tulajdonrészt szerzett a légitársaságban.) Információink szerint az említett összeg valamilyen, béreket terhelő járulék késedelmes fizetéséből adódott. (2008-ban a társaság összesen 3,7 milliárd forint járulékot fizetett a bérek után.)

Az ügy kapcsán megjelent egyes híradásokból az is kimaradt, hogy a Malév hozzájárult az adótitok feloldásához, így az APEH nyilvánosságra hozhatta, hogy a fizetési haladékot és a még nem hatályosult inkasszók visszavonását a Malév akkori vezérigazgatója, Leonov Péter rendkívüli sürgősséggel kérvényezte, mondván: az eljárás komoly gondot okozna a társaság működésében. Ezt a beadványt vizsgálta meg az adóhivatal elnöke, s döntött a fizetési haladékról. (Az formai kérdés, hogy erről született-e határozat, vagy pedig egyszerűen utasította az illetékeseket.)

Leonov Péter az ügyről lapunknak nem kívánt többet mondani, a helyzetet azonban áttekinthetőbbé teszi néhány egyéb körülmény. Nem mellékes például, hogy a Malév akkori tulajdonosának, Borisz Abramovicsnak az orosz vállalkozásai 2008 nyarán csődbe mentek. Vagyis ettől az időponttól kezdve a légitársaságnak folyamatos finanszírozási gondjai voltak.

Ezt követően, 2008 őszén Veres János akkori pénzügyminiszter többször is tárgyalt Viktor Zubkov orosz miniszterelnök-helyettessel a Malévról. Decemberben már az állam képviselői egyre nyíltabban beszéltek arról, hogy az orosz finanszírozás nélkül a Malév bedől, amit megerősített, hogy 2009 februárjában a vállalat nem tudta határidőre kifi zetni a dolgozóit. Vagyis az APEH-inkasszók fenntartása esetén a cég bedőlt volna, miután jobbára hitelezői jóindulatából élt.

Feltankoló Malév-gép Ferihegyen. Pénzre várva