A Közbeszerzések Tanácsa (KT) május elején „műhelymunkára” hívta az ágazatban érdekelteket, hogy közös javaslatokat dolgozzanak ki a közbeszerzési törvény módosítására. A szakmai munkára 60 szervezet 105 képviselője regisztrálta magát, s az első találkozót a napokban tartották. A KT szerint a jogszabály módosításakor a kis- és közepes vállalkozások kedvezőbb pályázati helyzete érdekében egyszerűsíteni kellene a folyamatokat, kötelezővé tenni a részajánlatok elfogadását, és elérni, hogy a helyi vállalkozók teret kapjanak az önkormányzati beruházásoknál.

Azt is javasolják, hogy a kisvállalkozások ne fizessenek feleslegesen a tenderek dokumentációjáért, nekik ugyanis az a néhány tíz- vagy százezer forint is vállalhatatlan többletköltséget jelent, főleg ha a papírok átolvasása után jönnek rá arra, hogy alkalmatlanok az ajánlattételre – mondta Bakonyi József, a tanács elnöke. Ezt a problémát jelenleg egy állásfoglalással hidalta át a KT elnöke, amelyben arra kérte az ajánlatkérőket, hogy a dokumentáció megvásárlása előtt engedjék azt áttanulmányozni – ha csak részleteiben is – a lehetséges ajánlatadóknak. Bakonyi József várakozása szerint a műhelymunka végén olyan dokumentum születik, amely a közbeszerzési piac szereplőinek az álláspontját tükrözi a törvény újraszabályozásával kapcsolatosan.

A hazai kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásához nem a közbeszerzési szabályozás módosítására, sokkal inkább arra lenne szükség, hogy az ajánlatkérők vállalkozásbaráttá váljanak – cáfolt rá az előzőekre a DLA Piper nemzetközi jogi iroda.

Az EU-tagállamok közbeszerzéseinek értéke az elmúlt években a közösség összesített bruttó hazai termékének mintegy 15 százaléka volt. A kis- és középvállalkozások részesedése a közbeszerzési szerződésekből országonként eltérő, 30–80 százalék közötti, Magyarország ezen a skálán „az alsóbb osztályba” tartozik alig 40 százalékkal. Ráadásul a nyertesek között a hazai kis- és középvállalatok részaránya az elmúlt években csökkent az eljárások beszerzési értékét tekintve. Nemcsak hazai, de uniós célkitűzés is, hogy a kis- és középvállalkozások nagyobb arányban vegyenek részt a tendereken, ez fokozná a versenyt, a kiírók számára kedvezőbb ajánlatokat eredményezne, és lehetővé tenné a kisebb vállalatok növekedését is.

A közbeszerzési eljárások hazai szabályozása egyébként egyike a legbonyolultabbaknak az unióban. Abban mindenki egyetért: szükséges a jogszabályok egyszerűsítése, oly módon, hogy jobb és erősebb pozícióból indulhasson neki az eljárásoknak egy-egy vállalkozás, de mindezt úgy, hogy közben ne szenvedjenek hátrányt más uniós államok cégei. – Ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások eredményesen indulhassanak uniós értékhatár feletti közbeszerzési tendereken, kulcsfontosságú, hogy időben és rendszeresen értesüljenek az ajánlattételi lehetőségekről, valamint az eljárás során szakmai segítséget kaphassanak – hangsúlyozta Simon Gábor, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda vezető jogásza, hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Hozzátette: számos nyugat-európai országban központi honlapot üzemeltetnek az összes elérhető eljárásról, továbbá ingyenes a hozzáférés az információs tudásközpontokhoz, amelyek szakmai segítséget nyújtanak az érdeklődő cégeknek. Az Enterprise Europe Network pedig tanácsadást és támogatást nyújt a vállalkozásoknak az uniós jogszabályokról, és segít üzleti partnereket keresni.

Kis- és középvállalatok nehézségei a közbeszerzésekben:

- Bonyolult eljárások

- Pályázatokban jártas szakem- ber hiánya

- Túlzott adminisztrációs terhek és költségek

- Túl rövid határidő a pályáza- tok elkészítéséhez

- Korrupciós ügyek miatti biza- lomvesztés

- Aránytalan alkalmassági feltételek és igazolások

- A pályázat kiírásokkal kapcso- latos hiányos ismeretek

- Nehézségek az információ szerzésben

- A szerződések nagyságából adódó problémák