A múlt héten az alsóház leszavazta a banktitok feloldását engedélyező törvényjavaslatot, most viszont odébb hárította a felelősséget, a nép bölcs belátására bízva a kérdés sorsát. A képviselők 81:61 arányban támogatták az előterjesztést, míg 53-an tartózkodtak. Az a javaslat viszont, amely a referendum kiírását javasolta, 106:80 arányban ment át, kilenc tartózkodás mellett. A parlament felsőháza korábban már jóváhagyta az adatkiadást, ám azt ellenezte, hogy ezt népszavazással szentesítsék. Szerdán megerősítették ezt a döntést, úgyhogy most egyeztetések kezdődnek a két ház között. Sok idejük nincs, a hét végétől véget ér a tavaszi ülésszak.

A népszavazás kiírása megfigyelők szerint valószínűbbnek látszik. Ehhez azonban előbb még 50 ezer polgár aláírását kell megszerezni három hónap alatt. Magyarán, az már most biztos, hogy Svájc kifut az augusztus végi határidőből, amit az amerikai hatóságok adtak a számára, hogy az adócsaló honfitársaik neveit és számlaadatait kiadja. Persze ha egyáltalán belemennek ebbe a svájciak.

Az ügy előzménye, hogy a legnagyobb svájci bank, az UBS amerikai befektetési ága adóelkerülési praktikákkal csábított magához több tízezer amerikai állampolgárt, s menekített ki az országból –az adóhatóság látóköréből –nagyjából 18 milliárd dollárt. Ahol 52 ezer ügyfél él ezzel a lehetőséggel, ott ez nem maradhat titokban: az amerikai igazságügyi minisztérium eljárást indított az UBS ellen, s kérte az adatok kiadását. Tavaly augusztusban egy floridai bíróság előtt egyezség született: Svájc hajlandóságot mutatott a legsárosabb 4450 számlatulajdonos adatainak átadására, elkerülendő a bankjait fenyegető súlyos szankciókat. Csakhogy utóbb a svájci legfelsőbb bíróság úgy látta, hogy a hatályos törvényeket több ponton is megsértette a kormány az egyezség aláírásával, ezért a parlament hatáskörébe utalták a döntést. A huzavonával azt kockáztatják, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium „felmelegíti” a pert és mind az 52 ezer polgár számlaadatait fogja követelni, vaskos, korábbi hírek szerint 2,3-4,4 milliárd dolláros büntetéssel kiegészítve – értesült kormányzati forrásoktól a The New York Times.

Az UBS lassan kezdi kiheverni a válság okozta megrázkódtatásokat. A bank – európai csúcstartóként – 49 milliárd dollárt bukott a hitelválságon. A UBS az idei első negyedévben már 2,5 milliárd dollár adózás előtti nyereséget tudott felmutatni, igaz, ehhez amerikai üzletága csupán 13 millióval járult hozzá.