A házi lepárlókat várhatóan előzetesen engedélyeztetni kell majd, használatukhoz igazolni kell a megfelelő szakértelmet, és az előállításról nyilvántartást is kell vezetni, megszűnik viszont a bérfőzési adó. Mivel a szesz az Európai Unióban a legszigorúbban szabályozott jövedéki termékek közé tartozik, a házi pálinkalepárlás teljes liberalizációja elképzelhetetlen.

Kedden megkezdődött a tárcaegyeztetés a pálinkafőzés jelenlegi szigorú szabályainak enyhítéséről. Információink szerint az idei főzési szezonra a változtatások még biztosan nem lépnek életbe, mert a részletekről még a brüsszeli adminisztrációval is egyeztetni kell. A vonatkozó jogszabályok áttekintése után kiderült az is, a jövőben is távol lesz a rend attól, amit Orbán Viktor kormányfő múlt héten kedden a parlamentben bejelentett: „adjuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot!” Figyelembe kell vennünk ugyanis a szeszre vonatkozó uniós szabályokat, s közismert, hogy még a legmegengedőbb tagországokban (például Ausztriában) is engedélyköteles a párlat előállítása, és ettől az alapelvtől Magyarország sem térhet el a jövőben.

Az új lepárlásszabályozásnak várhatóan három fő eleme lesz. Pálinkát a gyümölcsösgazda (és csak az igazoltan termőhellyel rendelkező termelő) akkor állíthat házilag elő a jövőben, ha rendelkezik ilyen irányú, elismert végzettséggel, vagy elvégez valamilyen szaktanfolyamot; ha lepárlóberendezését a megfelelő hivatalokban (várhatóan a vám- és pénzügyőrségnél, illetve az élelmiszer-ellenőrző hatóságnál) bejelenti, illetve engedélyezteti; a lepárlásról folyamatos nyilvántartást vezet, és a lefőzött mennyiséget év végén bejelenti.

Ugyanakkor várhatóan az adórendszerben a megszüntetni tervezett úgynevezett „kisadók” közé kerül a bérfőzetéskor ma megfizetendő adó, ami az általános erősségűnek tekinthető 50 hektoliterfokos pálinka esetében (összesen egy személy esetében 86 literig ötvenszázalékos kedvezménnyel) az idén literenként 580 forint. Amint arról a múlt héten a Népszabadság beszámolt, az elmúlt évben ebből mintegy nyolcmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek.

Piros László, a Pálinka Lovagrend nagymestere munkatársunknak úgy nyilatkozott, hogy a szakma egyöntetű véleménye szerint a pálinkafőzés felügyeletének legalább részleges fenntartása mindenképpen indokolt, hiszen itt olyan élelmiszerelőállításról van szó, amelynek során veszélyes anyagok is keletkeznek – ezek egy alkalmatlan berendezés használatával vagy a kellő szakértelem híján könnyen a fogyasztónak szánt italba is belekerülhetnek. Az is bizonyosnak tekinthető már, hogy a házi lepárlásból származó gyümölcspálinka csak a végfelhasználónak lesz értékesíthető, vagyis lényegében a háznál kell kimérni, illetve eladni.

Nyílt kereskedelmi forgalomba vagy az üzleti jellegű vendéglátásba a házi pálinka továbbra sem kerülhet majd, viszont enyhítésként a ma még tiltott „vendégasztal-kínáláshoz” (például a falusi turizmusban) felhasználható lesz.

A házi lepárlót a hatóságok akkor fogják engedélyezni, ha az megfelel a legfontosabb biztonságtechnikai és alapvető műszaki előírásoknak. A főzőberendezések üzemeltetését a hivatal bármikor ellenőrizheti majd. Szakmai becslések szerint – jórészt az évi átlagosan mintegy száz „lebukás” tapasztalatai alapján – jelenleg az országban mintegy 4-500 „ipari méretű”, tehát legalább tízhektós feltöltést befogadni képes illegális szeszfőzőhely üzemel, s emellett mintegy 30-40 ezer kifejezetten kisméretű, valóban csak házi lepárlásra alkalmas készüléket is használhatnak.

Ezek nagy része az említett előírásoknak szinte biztosan nem felel meg, új berendezés beszerzése pedig meglehetősen drága beruházás. A rézművesek úgy számolnak, hogy a legegyszerűbb üst (tehát nem nyomásálló edény, hanem például bogrács) elkészítése literenként 2500 forintnál kezdődik, így tehát egy közepes gyümölcsösben minimálisan beállítandó százliteres lepárlónak csak a tartálya negyedmillió forintba kerülhet. Ugyanennyiért szomszéd országban komplett házi berendezés is vásárolható.

Az új szabályozás bevezetése után mindezek alapján igazán tömeges házi lepárlásra számítani nem lehet, a Pálinka Lovagrend nagymestere szerint a jelenlegi, mintegy tízmillió hektoliteres bérfőzetés legfeljebb tíz százalékáról lehet beszélni. Az otthoni lepárlásnak elsősorban a hobbi jellegű, illetve táj- és hagyományőrzési célú változata lehet majd a változtatások után is népszerű. Amennyiben ugyanis valóban eltörlik a bérfőzetés adóját, akkor egy liter pálinka előállításáért nyolckilencszáz forintnál többet (a jelenlegi 1300-1400 forinttal szemben) nem kell majd fizetni, így annak, akinek jelentősebb mennyiségű cefréje keletkezik, de nem akar kis, ráadásul továbbra is csak nagyon korlátozottan értékesíthető mennyiségekkel bíbelődni, az várhatóan a jövőben is igénybe veszi a jelenleg üzemelő, mintegy félezer legális bérfőzde szolgáltatásait.