További szigorú intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy Spanyolország pénzügyi stabilitása helyreálljon – mondták tegnap Brüsszelben a spanyol kormány illetékeseinek. A szigor hátterében az állhat, hogy időközben a spanyol bankok bedőlése is aggasztja az uniót: egy kisebb spanyol takarékbankot két hete a spanyol nemzeti banknak kellett váratlanul államosítania, de sok kisebb pénzintézet kerülhet a csőd közelébe az ingatlanhitelek bedőlése miatt. A spanyol helyzetről hónapok óta rengeteg rémhír kering, ami a spekulánsok malmára hajthatja a vizet: a múlt héten a spanyol kormány kénytelen volt cáfolni, hogy az uniós mentőcsomag aktiválását kérte, de a hét elején megerősítették, hogy bizonyos spanyol bankokat már kizártak a nemzetközi hitelezésből. A spanyol állampapírokra azonban továbbra is van kereslet, igaz a korábbiaknál jóval nagyobb hozamok mellett. Zapatero miniszterelnök hoszszú halogatás után nekikezdett a spanyol munkaerőpiac megreformálásnak, ám ebben sem a munkaadók, sem a szakszervezetek nem támogatják, utóbbiak szeptember 29-re általános sztrájkot hirdettek. Ám nem tudni, hogy addig kihúzza-e a kisebbségben kormányzó szocialista kormány.

Eközben Madrid sürgeti, hogy Brüsszel tegye közzé a banki stressztesztek eredményeit, miután spanyol bankok a napokban finanszírozási nehézségekbe ütköztek. Azért nem jutnak pénzhez, mert a hitelezők nem tudják,mekkora a rossz kinnlevőségek aránya, ami az ingatlanpiaci felfutás során szaporodhatott fel, s mekkora a leértékelődő valutaövezeti állampapírok állománya. Az Egyesült Államok is sürgeti, hogy Európa lépjen végre. Washington úgy véli: Brüsszel nem néz szembe azzal a ténnyel, hogy a kereskedelmi bankok némelyikét a fizetésképtelenség fenyegeti, s ezt sürgősen kezelni kellene. Mindez viszont további terheket róna az állami költségvetésekre. Ám elemzők úgy vélik, hogy az információk közzététele robbantana ki újabb bizalmi válságot. A bankszektor közben tiltakozik a tervezett szigorúbb tőkekövetelmények bevezetése ellen, mondván az korlátozza majd az üzleti szektornak nyújtható hiteleket. Hasonlóképpen ítéli meg az ágazat a tervezett banki különadót is, amiről Noyer francia jegybankelnök is úgy nyilatkozott, óvatosan kellene eljárni, mert különben a bimbózó fellendülést fojtják meg.

A Fitch hitelminősítő viszont azzal érvelt, hogy a piacok túlreagálták az európai államadóssági problémákat, s tévesen vetítették ki a görög válságot más államokra, jelesül Portugáliára, Spanyolországra és Írországra.