A hazai élelmiszer-feldolgozók és -kereskedők is támogatják azt az elképzelést, hogy a kormány változtatna, szigorítana az élelmiszer-ellenőrzés gyakorlatán. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség titkára lapunknak elmondta: helyesnek tartja a szigorítást. Véleménye szerint a korrekt kereskedők érdeke is, hogy a termelők, nagykereskedők és viszonteladók hálózatában rend legyen. Ugyanígy jónak tartja azt is, ha a kifogásolt áru tulajdonosával, birtokosával szemben a hatóság szigorral fellép, azt azonban szeretnék elérni, hogy ne a kereskedőket állítsák be bűnbaknak.

Mint arról beszámoltunk: a kormány másodlagos élelmiszer-vizsgálattal állná útját az olcsó, rossz minőségű importélelmiszereknek. A rendszer –melyet egy uniós irányelv alapján Magyarország is bevezethet – lényege, hogy a tagállamok közötti élelmiszer-szállításoknál a fogadónak is be kell jelentenie a tranzakciót az illetékes hatóságnak, amely eldöntheti, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból a tételeket megvizsgálja vagy nem.

A magyar elképzelésekről az ügyben illetékes hatóságnál, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban még nem kívántak nyilatkozni, a Vidékfejlesztési Minisztériumban türelmet kértek, viszont Kardeván Endre élelmiszer-felügyeleti szakigazgatási államtitkár a Kossuth rádiónak elmondta, hogy az elképzelés szerint az élelmiszer-tranzakciókat be kellene jelenteni a hatóságnak. Ezután nem szúrópróbaszerűen, mint eddig, hanem rendszeresen ellenőriznék a terméket, amikor megjelenik a nagykereskedőknél, vagyis mielőtt közvetlenül a kereskedelembe kerülne. (Ez a másodlagos élelmiszer-vizsgálat természetesen nem helyettesítené az előállítás helyén végzett elsődleges vizsgálatokat.) Az államtitkár szerint az új feladatra alkalmas a jelenlegi hatóság, de szükség lehet belső átcsoportosításra is, a létszámstop miatt üres ellenőri helyek betöltésére.

Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint az ellenőrzés szigorítása kedvez a hazai feldolgozóiparnak, hiszen ezzel az általában jó minőségű magyar élelmiszer versenyhelyzete javul. A feldolgozók nem hiszik, hogy az intézkedéstől csökkenne a 20-25 százalékos importarány, ugyanis gyakorta előfordul, hogy az olcsóbb termék a hazai Élelmiszerkönyvtől eltérő, más országbeli szabályok szerint készül, és ezt önmagában nem lehet kifogásolni. Viszont a módszer alkalmas lehet az átcímkézés kiszűrésére. Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács kommunikációs vezetője szerint régi adósságát teljesíti most az állam. A terméktanács ugyanis korábban többször is jelezte, hogy a nagykereskedelmi hálózat közreműködésével kerül a vitatható minőségű importáru az élelmiszerláncokhoz és a kiskereskedelmi egységekbe. Ez azonban nem oldja meg a hazai tejipar fő gondját, ugyanis ma már a teljes itthon forgalmazott sajt 47,3 százaléka, évente 25 500 tonna külföldön – német, lengyel, szlovák, cseh feldolgozóknál – készül.

A hazai piac védtelenségét tükrözi az is, hogy a félkemény sajtok kategóriájában szereplő, itthon népszerű – a fogyasztás 80 százalékát adó – trappista sajt elnevezést a külföldi gyártók korábban nem is használták. Most már trappistát gyárt mindenki, s csomagolja az itthon klasszikusnak számító piros fóliába. Megtudtuk azt is, hogy a Tej Terméktanács megbízásából a Tejipari Kutatóintézet rendszeresen végez áruellenőrzést. Az eddigi tanulságok szerint az importtermékek esetében kétszer annyi hibát találnak, mint az itthon gyártottaknál, de többségüknél a nem megfelelő jelölés okozott gondot.

A minőség-ellenőrzés szigorításával mindenki egyetért