Földreform: lassúbb menet
Két lépcsőben tervezi megváltoztatni a magyar birtokszerzési jogszabályokat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A Fidesz szakpolitikusainak a választási kampányban, majd a kormányprogram kialakításának időszakában tett nyilatkozataival ellentétben nem „azonnal”, hanem csak leghamarabb jövőre, az Európai Unióval kötött, a külföldiek földvásárlását korlátozó moratórium várható lejárta után szigorodik a magánszemélyek esetében is a legális termőföldhöz jutás jogrendje.
A Fidesz és a vele stratégiai szövetséget kötő gazdaköri szervezet vezetőinek eredeti elképzelései másként szóltak: Font Sándor fideszes mezőgazdasági bizottsági elnök, Ángyán József most hivatalba lépett államtitkár és Jakab István gazdaköri elnök azt hangoztatták még néhány hete is, hogy a kormányváltás után azonnal törvénymódosítással fogják erőteljesebben korlátozni a spekulációs célú, illetve a külföldi földvásárlásokat. Ehhez képest nyár folyamán lényegében csak a birtokok elővásárlási sorrendjén változtatnak, s valamikor a tél folyamán – már a jelenleg érvényes földvásárlási moratórium meghosszabbításáról szóló döntés ismeretében – születhet új törvény a további szigorításokról.
A tárca vezetése – és lényegében az összes uniós szakértő –azt a verziót tartja valószínűbbnek, amely szerint a moratórium jövő május 1-jén megszűnik annak ellenére, hogy az Európai Parlament néppárti többsége esetleg politikai segítséget adhat ez ügyben a fideszes kormányzatnak. Ám addig, a moratóriumról szóló megállapodások értelmében a 2002 decembere óta hatályos földtörvény rendelkezéseit kell életben tartanunk, különben a szerződés érvényét veszti. Ángyán József ezt a tényt nyilvános közfórumon első ízben a múlt heti parlamenti ülésen közölte hivatalosan, amikor egy jobbikos, a termőföldspekulánsok elleni hatékonyabb fellépést firtató interpellációjára válaszolt.
A radikálisabb szigorításokról szóló döntést tehát –pél dául a földvásárló számára huzamosabb ideig tartó helyben lakás, illetve gazdálkodás igazolását vagy a megfelelő szintű magyar nyelven szerzett szakvégzettség megszerzésének előírását – csak a lejáratra „időzítve” hozhatja meg a magyar parlament.
A most napirendre kerülő változtatások – a lapunknak nyilatkozó Ángyán József politikai államtitkár szavai szerint – a szabályozásban a moratóriummal összeegyeztethető belső szerkezeti átcsoportosításokat jelentenek. Ezek közül a legfontosabb, hogy várhatóan megváltozik a termőföld elővásárlási jogának sorrendje. A termőföld előhaszonbérleté egyelőre nem. Miként arról lapunkban beszámoltunk, ennek puszta meglebegtetése is hetek alatt megbolygatta a hazai földbérleti piacot, a jelentősebb mértékű, gyors drágulást pedig a tárca is szeretné elkerülni.
A jelenlegi rend szerint termőföld vagy tanya eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: a haszonbérlőt, a felesbérlőt és a részművelőt, a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét, valamint a helyben lakó szomszédot, a helyben lakót, illetve a magyar államot. Bár a jelenlegi szabályozás szerint a hazai termőföld négyötödét használó jogi személyiségű gazdasági társaságok közvetlenül nem szerezhetnek földtulajdont, tulajdonosai viszont az iménti lista szerint lényegében az első pályázók között tehetik ezt meg.
Ez a kormányzati tervek szerint úgy változik, hogy a lista élére a családi gazdálkodó kerül, utána jön a haszonbérlő természetes személy, majd az állam. A haszonbérlő természetes személy kategória bevezetése azonban földjogi szakértők szerint alkotmány- és versenyjogi szempontból aggályos lehet, mert egy ilyen birtokpolitikai megkülönböztetés a földhasználat üzleti viszonyaira is hatással lehet, abban pedig ilyen differenciálást érvényesíteni nem szabad.
Az állami termőföldszerzés beiktatására elsősorban azért van szükség, hogy a kormányzat által szintén sürgős feladatként meghatározott, mintegy másfél millió tételt jelentő, kiméretlen termőföldrészarány-tulajdon kiadása, illetve az új használóknak (elsősorban a kormányzati birtokpolitika centrumába helyezett családi és kisgazdálkodóknak) való továbbadása felgyorsulhasson. Úgy tudjuk, az elővásárlási jog sorrendjének tervezett megváltoztatása ezentúl azt is célozza, hogy – miként arról lapunk az elmúlt napokban hírt adott – a moratórium lejárta előtt hatályba lépő kettős állampolgársági törvény könnyű feltételei nehogy kiskaput nyithassanak a külföldi spekulánsok számára.
A tárca tervei szerint a jelenleg mintegy félmillió hektár szántót felölelő állami termőföldalapot jelentős mértékben növelnék, s a megszerzett területeket hoszszú távra, jelentős kedvezményekkel adnák tovább a családi és kisgazdálkodóknak. Ennek – főként és elsősorban az állami elővásárlási jog érvényesítésének – pontos birtokpolitikai feltételeiről azonban szintén új szabályozást kell alkotni, amelynek során szinte biztosan jelentősen módosulnak a Nemzeti Földalapról és egyes, az állami vagyonkezelésről szóló törvénycikkelyek is.
Az Európai Bizottság nemzeti hatáskörbe utalná a génkezelt növények termesztését
Nem aratott osztatlan sikert a tagországok között az Európai Bizottságnak az a javaslata, mely szerint a génkezelt növények engedélyezését tagállami illetékességbe kellene helyezni. A szakminiszterek találkozóján Jean-Louis Borloo francia miniszter úgy nyilatkozott, hogy addig nem kívánja támogatását adni a javaslatokhoz, amíg az uniós szervek nem végzik el az ilyen típusú termékek engedélyezési rendszerének teljes felülvizsgálatát.
Emlékeztetett arra, hogy ezt a felülvizsgálatot valamennyi tagállam közösen kérte másfél évvel ezelőtt, és úgy vélte, a most megismert terv nem elégíti ki ezt az igényt. A tanácskozáson Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter elmondta, hogy a genetikailag módosított növények uniós engedélyezése körül továbbra is súlyos aggályok merülnek fel. Magyarország azt kérte a bizottságtól, hogy amíg a kockázatértékelés nem válik körültekintőbbé, addig az unió ne engedélyezze újabb génmódosított fajták köztermesztését.
A bizottság hivatalosan csak a jövő hónapban terjeszti elő a témába vágó javaslatait, de annak főbb elemeit a tagországokkal már ismertette. Az elképzelés lényege, hogy az uniós államok a jövőben nemzeti hatáskörben dönthessenek arról, engedélyezik-e a génkezelt növények termesztését területükön, vagy nem. Jelenleg az EU-ban elméletileg uniós szinten engedélyezett az ilyen növények termesztése, és a tagországok csak tudományosan igazolt egészségügyi vagy környezetvédelmi érvekre hivatkozva tilthatják azt. (MTI)
