Nem kritikának, hanem biztatásnak, támogatásnak vette az Európai Bizottság, hogy Angela Merkel német kancellár és Nikolas Sarkozy francia elnök – akik hétfőn az utolsó pillanatban elhalasztották a tervezett berlini találkozójukat – közösen írt levelet José Manuel Barrosónak, sürgetve, hogy az uniós végrehajtó testület még a júliusi pénzügyminiszteri tanácsülésre nyújtsa be későbbre időzített javaslatait bizonyos spekulációs ügyletek és termékek szabályozására, betiltásának megfontolására.

Németország még májusban egyoldalúan döntött úgy, hogy betiltja a fedezetlen shortolást, s akkor Christine Lagarde francia gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy Párizsnak nincs szándékában lemásolni a német intézkedést. Most viszont azt hangoztatta, hogy a bizottság – amelyben a belső piaci ügyeket és a pénzügyi szolgáltatások szabályozását a francia Michel Barnier viszi – jó munkát végez, és a bizalom helyreállítása megköveteli a pénzügyi piacok szabályozását. Merkel és Sarkozy azzal érvel, hogy a piacok újra nagy kilengéseket mutatnak, ezért van szükség a brüszszeli jogalkotási tevékenység gyorsítására. Német részről már a görög államkötvények, majd a spanyol és a portugál papírok elleni roham idején a spekulá ciót is hibáztatták a pánik kialakulásáért. A közös levél után nem kétséges, hogy a bizottságra nagy nyomás nehezedik; hogy maga is indítványozza a fedezetlen ügyletek betiltását, illetve az államcsődkockázatot kifejező CDS-ek kereskedelmének korlátozását – bár London nem látszik igazán lelkesnek. A franciák közeledése a német nézethez viszont arra is utalhat, hogy az eurózóna más súlyos kérdéseiben is körvonalazódhat kompromisszum. Berlin a költségvetési szigort hirdeti, példát is mutat, míg Párizs nem híve a drámai költségvetési kiigazításnak, inkább nagyobb gazdaságpolitikai összhangot teremtene, azaz az eurózónán belül próbálna egyensúlyt teremteni, ami másfajta német magatartást feltételezne.

A bizottság szerdán emlékeztetett rá, hogy a munka folyik: a nemzeti felügyeletekkel vizsgálják a piacokon történt eseményeket, s nyárra meglesz a javaslat is. De jelezte azt is: a vélemények eltérőek a fedezetlen ügyletek korlátozásában a tagállamok között, miközben igazi hatása csak a koordinált cselekvésnek lenne. Ezen túlmenően az Európai Parlamentnek is lépnie kell az új európai pénzügyi felügyeleti rendszer létrehozásában. Barnier biztos a múlt héten kezdeményezte a hitelminősítők további szabályozását, valamint a pénzügyi vállalatok irányításának javítására is új ötletekkel állt elő.