„Kőkemény” kartellben való részvétel miatt 7 milliárd 178 millió forint bírsággal sújtott négy vasútépítő vállalkozást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A testület közleménye szerint a Colas-csoporthoz tartozó Colas Zrt. 1,5 milliárd, a Swietelsky-csoporthoz tartozó Mávépcell Kft. 2,1 milliárd, a felszámolás alatt álló MÁV MTM Rt. 178 millió, a Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft. pedig 3,4 milliárd forint büntetést kapott. A 2004–2005 között folyó kartellezésben a Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft. is részt vett. A társaság azonban élt az engedékenységi kérelem lehetőségével, és az ügy feltárásához nélkülözhetetlen bizonyítékokat szolgáltatott, így megúszta a bírságot.

A megállapodásokkal a pályafelújítási munkák költségét is feljebb tornászták

A GVH a versenykorlátozó megállapodás gyanújával még 2007. november 20-án, egy hajnali rajtaütéssel megkezdett vizsgálatában eredetileg tizenhét vállalkozással szemben indított eljárást. Közülük azonban csak az említett öt cég esetében találtak bizonyítékot a kartellezésre. További 12 vállalkozásnál nem volt bizonyítható a versenykorlátozó megállapodásokban való részvétel. Az eljárást ezért megszüntették a végelszámolás alatt álló Cellvasút Kft., a Granit Hungária Kft., a Hídépítő Zrt., a Hídépítő Speciál Kft., a Hochtief Construction AG Magyarországi Fióktelepe, a Kelet-Út Kft., a Középszolg Kft., a Közgép Zrt., a Resonator Kft., a Strabag Zrt., a Vegyépszer Zrt. és a Wiebe Hungaria Kft. esetében.

Az eljárás jelentőségét érzékelteti, hogy a vizsgált, uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzések közül a ténylegesen kiírt tenderek összértéke 24 milliárd forint volt. Az elmarasztalt cégek versenykorlátozó megállapodást kötöttek, amikor számos, a MÁV Zrt. EU Program Igazgatósága által 2004–2005 között kiírt vasúti pályarekonstrukciós tendernél megegyeztek a piac egymás közötti felosztásának elveiben és több vasúti projektnél fel is osztották a piacot.

A jogsértő vállalkozások a feltárt bizonyítékok szerint 2004. november 29-i találkozójukon általános piacfelosztó megállapodást fogadtak el. Ennek keretében megosztották egymás között a 2004-es Kecskemét–Kiskunfélegyháza, és a Rákospalota–Újpest tendert, a 2005-ben kiírandó Cegléd–Szolnok, illetve az ugyancsak 2005-ben kiírandó győri tendert. De megállapodtak a 2005-ös Zalaegerszeg–Ukk tender és a jelenleg is kivitelezés alatt álló Ukk–Boba delta vágányszakasz rehabilitációjára kiírt tender munkáinak egymás közötti leosztásáról is.

Az osztozkodás elveit a találkozókor már kiírt Kecskemét–Kiskunfélegyháza tender kapcsán részletesen meghatározták, míg a további pályázatok esetében arról határoztak, hogy azokból a munkákból mindenki arányosan részesül majd Ezen projektek sorába tartozott két zalai tender, a Cegléd–Szolnok és az Újpest–Rákospalota vonal tendere, illetve Győr állomásának részleges átépítésére megjelenő pályázat.

A kartellezők paktumukkal azt akarták garantálni, hogy a közbeszerzési eljárások nyertesei csak közülük kerülhessenek ki. Az alku része volt, hogy a majdani győztesek a résztvevő többi tagot alvállalkozóként vonják be vagy a projekt megvalósítása során, vagy egy másik közbeszerzési eljárásban közülük jelöljék meg a tender nyertesét. A lényeg: mást nem akartak a húsosfazék közelébe engedni, és az új szereplők piacralépését eleve meg kívánták akadályozni, és ami szintén fontos: magasan akarták tartani a vállalási árakat.

Lefedték a teljes hazai piacot

A kiszabott bírság összegének meghatározása során a GVH figyelembe vette, hogy a bírság arányos legyen az elkövetett jogsértéssel, másrészt meglegyen az elrettentő hatása is. Súlyosbító körülmények között értékelték, hogy a feltárt versenykorlátozó magatartások különösen súlyos jogsértésnek minősülnek, hosszabb időtartamúak voltak, és Magyarország teljes területét lefedték. A Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Kft. esetében a GVH azt is figyelembe vette, hogy a jogsértő vállalkozást magában foglaló csoport más tagjai több alkalommal is résztvevői voltak azonos jellegű összejátszásnak. Mint arról annak idején beszámoltunk: a GVH 2004-ben összesen hétmilliárd forintra bírságolt több építőipari céget, mert felosztották egymás között az autópálya-beruházásokat.