Levélben invitálja személyes találkozóra a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy tájékozódjon: konkrétan milyen intézkedéseket is jelent a kormány 29 pontjában az, amely a magyar embereknek biztosítaná a pálinkafőzés szabadságát – tudtuk meg Piros Lászlótól, a szervezet alelnökétől. A szakmabeliek nehezen tudják elképzelni, hogy ez azt jelentené: bárki főzhet otthon, ellenőrizetlenül pálinkát saját céljaira, ez az intézkedés ugyanis az uniós védjegyoltalom alá tartozó pálinka, s a teljes piac végét jelentené. Minthogy a pálinkatörvény két éve konszenzussal született, s ennek értelmében a PNT-nek jogában áll véleményezni a pálinkával kapcsolatos jogszabályokat és intézkedéseket, a testület alelnöke elhamarkodottnak tartotta véleményezni a tervet. Piros László ugyanakkor hozzáteszi: biztosak abban, hogy a kormány nem kívánja hátrányos helyzetbe hozni a jogszerűmagatartást folytató, adót fizető, s az ország hírnevét öregbítő, jórészt családi vállalkozásokat, ezért mihamarabb meg kívánják ismerni a kormány konkrét elképzeléseit.

– Nagyon fontos, hogy az EU 27 országra adta meg a pálinka eredetvédett mivoltát, s a minőség feletti őrködés az adott ország kormányának a feladata. A pálinkatörvény nekünk is feladatot rendel ebben – mondta.Ma is bárki főzethet pálinkát – a bérfőzdékben. A gyümölcsössel rendelkezők háztartásonként 85 liter erejéig ötven százalék kedvezményt kapnak a jövedéki adóból, míg gyümölcsös hiányában a teljes adót be kell fizetni. Az egyébként jórészt kisvállalkozásnak számító bérfőzdéket a vámőrség ellenőrzi, azok tulajdonosai pedig gondoskodnak a berendezések tisztaságáról és arról is, hogy alkalmatlan cefréből ne készülhessen pálinka. Évente 5,5 millió hektoliterfok mennyiségű bérfőzött pálinka szerepel a statisztikákban (a kereskedelmi főzés mindössze 1,5 millió), s a VPOP adatai szerint tavaly mintegy nyolcmilliárd forint jövedéki adót fizettek be a bérfőzdék és az ott főzetők a költségvetésbe. (Egy hektoliterfoknyi pálinka két liter ötvenfokos alkoholtartalmú ilyen italnak felel meg.) Az sem mellékes, hogy az EU, a mostani kedvezményrendszert is többször kritizálta állásfoglalásaiban, az ellen pedig bizonyosan tiltakozni fog, hogy tömegesen állítsanak elő adómentes jövedéki termékeket a magyarok. Ez esik ki a büdzséből, ha kontroll nélkül engedélyezik az otthon főzést.

– A bérfőzött pálinka, bár a törvény tiltja, ma is ott van a kereskedelemben. Ha ezen tovább lazítanak akkor jóval több kerül be oda, vagyis, nemcsak a bérfőzők járnak rosszul, de a piacra termelő kereskedelmi főzdék is – mondja Maros Róbert, a Rézangyal Kft. társtulajdonosa. Hozzáteszi: a kormány sürgető feladata ma a piacteremtés, mert jelenleg is 2-3 szoros a pálinkatúltermelés, amely csak növekedni fog, hiszen az elmúlt időszakban mintegy ötmilliárd forintos EU-támogatást kaptak a vállalkozások kapacitásbővítésre. – Ha megváltozik a piaci környezet, ki mentesíti a támogatást kapott cégeket a kötelezettségek alól? – teszi fel a kérdést Piros László. A kérdés az, mely európai szomszédunkra hivatkozott beszédében Orbán Viktor – mondja Piros László, aki úgy véli: ha Ausztriára, akkor nincs baj. Ott bárki birtokolhat főzőberendezést, s egy szerény mennyiségig főzhet adómentesen párlatot, afölött viszont meg kell fizetnie a jövedéki adót. A berendezések ugyanakkor regisztráltak, a főzés időpontját be kell jelenteni, s a helyi hatóság bármikor ellenőrizheti a folyamatot – mondja.

teszi: ugyan Szlovéniában lehet kapni kisebb főzőberendezéseket, azok üzemeltetése még nem garancia a minőségre. Sőt! A főzés közben túlnyomás uralkodik bennük, tehát azok biztonságos üzemeltetése is szakértelmet igényel. Arról nem is beszélve, hogy az előpárlatban mérgező anyagok halmozódnak fel, az utópárlat pedig büdös, ezért ezeket le kell választani a középpárlatról, azaz a valódi pálinkáról. – A pálinka akkor maradhat hungarikum, ha továbbra is olyan prémiumminőségű termék marad, amire jogosan lehetünk büszkék. A kormány pedig abban segíthetne az iparágban működő minél több kis- és közepes vállalatnak, ha a külföldi piacra lépést támogatná: minőségi garanciákkal, következetes kommunikációval és marketingtámogatással – mondja Maros Róbert.

Egy korty pálinkafőzés-történelem

Több, lapunk által megkérdezett pálinkás szakembernek is gondot okozott értelmezni Orbán Viktort, aki a parlamentben arról beszélt, a magyar emberek kilencven éve küzdenek a szabad pálinkafőzés jogáért. Jónás József, a Mesterpálinkák tulajdonosa kérdésünkre elmondta: szerinte a miniszterelnök az 1921-es szesztörvényre gondolt, amely a termelést korlátok közé szorította, vagyis 1922-ben a hazai fogyasztásra évi 240 ezer hektolitert engedélyezett az állam. Többlettermelésre csak külföldi rendelés esetén nyílt lehetőség. A magyar parasztok egyébként 1836-tól „zugfőzők”. Ekkor törvényerőre emelték a pálinkafőzés földesúri előjogát, míg 1850. szeptember 29-én vezették be a pálinkaadót, vagyis ezt tekinthetjük annak a dátumnak, amikortól állami monopóliumnak rendelték a főzést. 1851-ben felmérték a főzdék számát is: több mint százezer volt belőlük a történelmi Magyarország területén.

Mindenki ihatja a magáét