A miniszterelnök elmondása szerint a pluszteher három évig maradna érvényben, s már idén 200 milliárd forint bevételt várnak a lépéstől. Azt ugyan Orbán Viktor nem mondta el, hogy mely szektor milyen arányban részesedne ebből, de a fő terhet minden bizonnyal a bankoknak kellene vállalniuk, melyek tavaly 255 milliárd forintos nyereséggel zártak, igaz, ezután meg is fizettek 38 milliárd forint adót.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a bejelentett elvonás olyan nagyságrendű, amely komoly veszélyt hordoz a bankrendszer és a reálgazdaság számára: nem csupán a bankok tőkehelyzetét érintheti, hanem visszavetheti a hitelaktivitást, megnehezítve az üzleti szféra hitelhez jutását. Utóbbit az MTI-nek nyilatkozva kicsit részletesebben is kifejtette: a bankadó meg fog jelenni a hitelek árában, vagyis a pénzintézetek – részben vagy egészben – továbbhárítják azt ügyfeleikre. Pontos részleteket egyébként még nem ismernek a bankok, azokról a közeli napokban fognak egyeztetni a kormánnyal.

A nehéz helyzetbe került adósokon segítene a kormány egy úgynevezett nemzeti eszközkezelő társaság létrehozásával. A szervezet feladata a bedőlt lakáshitelesek otthonainak átvétele, kezelése lenne. A pontos folyamat ugyan még nem ismert, ám valószínűleg egy már kidolgozott, de kevéssé működő rendszer továbbfejlesztése lenne. Tavaly óta az önkormányzatoknak elővásárlási joguk van a bankok által elárverezett ingatlanokra: a helyhatóság megveheti a kalapács alá került lakást, az így megszerzett ingatlanban pedig az adós bérlőként élhet tovább. Ezzel a joggal, lehetőséggel azonban nem élnek az önkormányzatok, hiába különítettek el erre a célra 50 milliárd forint kedvezményes hitelt az MFB-nél, így valószínűleg ezt a szerepet venné át az állami társaság – amelynek felállásáig, de legalábbis év végéig a kormány meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot.

A kormány felszámolná a devizalapú jelzálog-hitelezést. Ez ma már nem jelent komolyabb változást, az elmúlt hónapban az új lakáshitelek több mint 70 százaléka forintalapú volt. A bankoknak ezzel nincs is bajuk. Erdei szerint a mostani, gyorsan változó piaci környezetben elfogadható egy ilyen módosítás.

A banki csomag

Bankadó bevezetése.

Kilakoltatási moratórium meghosszabbítása.

Bedőlt adósok otthonainak „államosítása”.

Devizaalapú jelzálog-hitelezés megszüntetése.