Kaptak is, meg nem is a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások Orbán Viktortól, hiszen a bejelentett intézkedések rövid távon nem oldják meg a problémáikat, de legalább nem rontják tovább a kedélyállapotukat. A miniszterelnök többnyire a konkrétumok mellőzésével bejelentette, hogy eltörölnek tíz kisadót és a beruházásokhoz szükséges 51 engedély harmadát, radikálisan átrendezik az uniós forrásokat, 25-ről 50 millió forintra emelik a Széchenyi-kártya keretét, és beruházáshoz, illetve uniós pályázatokhoz szükséges önerő finanszírozásához is használhatóvá teszik. Egyebek mellett adóváltozásokról is beszélt, mint a 16 százalékos szja-kulcs, vagy a társasági adó 10 százalékos kedvezményes adókulcsának kiterjesztése. Nem esett szó az iparűzési adóról, a tb-járulék csökkentéséről, vagy éppen arról, vajon érintik-e a változások a Magyar Fejlesztési Bank hitelezési gyakorlatát, termékeit.

– Jó üzenet a vállalkozások felé, ha az állam magán kezdi a takarékoskodást, és nem a cégek sanyargatásával akarja betömi a költségvetési lyukakat – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A jelenleg hatályos 52 kisadóból ha tízet eltörölnek az már eleve adminisztrációtól és bosszúságtól kímélik meg a cégeket – tette hozzá. Az, hogy a beruházásokhoz szükséges 51 engedély harmada megszűnik, húsz százalékkal rövidíti az irreálisan hoszszú engedélyezési eljárás hoszszát – mondta. Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnökségi tagja, az egyik nagy lakásépítő cég vezetője is üdvözölte a beruházásokat nehezítő engedélyek eltörlését, de hozzátette: a beruházási piacot a letétkezelő intézményrendszere fékezi most a leginkább, és az építési törvényt is felül kellene vizsgálni, hogy érdemben változzon a helyzet.

Nem volt teljesen újdonság, hogy a Széchenyi-kártya feltételei megváltoznak. Nemrégiben ugyanis Krisán László, a kártyát működtető Kavosz vezérigazgatója azt mondta: szükség van egy olyan beruházási típusú hiteltermékre is, amely a kisvállalkozásokat ténylegesen tudja segíteni. Ez egy könnyen értelmezhető, államilag támogatott beruházási hitel, amely legkevesebb 5, de inkább 10 éves intervallumban működne, ugyanolyan garanciával, mint a Széchenyi-kártya. Hogy pontosan milyen feltételei lesznek az új terméknek, arról már készültek anyagok, de azok még nem nyilvánosak. Dávid Ferenc megjegyezte, Orbán Viktor üzenete, miszerint nem akarja ha bankellenes lenne a hangulat, azért is fontos, mert a Széchenyikártya esetében is jelen vannak finanszírozóként a pénzintézetek. A VOSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra is, hogy a bejelentések értelmében a jövőben a cégeket is illetékmentesen örökölhetik a tulajdonosok egyenesági családtagjai.

Nem világos a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint, hogy a kormány miként akarja átcsoportosítani az uniós forrásokat a vállalkozók számára. Legutóbb, amikor Bajnai Gordon ehhez az eszközhöz nyúlt, fél évet kellett tárgyalni az Európai Unióval, mire az zöld utat adott. Hogy meddig tart a folyamat, függvénye annak, hogy csak egy operatív programon belül – például a gazdaságfejlesztésiben – csoportosítanak át pénzeket, vagy két különböző között. De ha például a közlekedésfejlesztésre szánt támogatást adnák a vállalkozásoknak, bajban lennének, mert azok már meg vannak címezve. Vannak esetek amikor egyenesen újra kellene tárgyalni az Új

Magyarország fejlesztési tervet. A mindenki számára legkevésbé fájdalmas megoldás minden bizonnyal az lenne, hogy a következő 2011–2012-es akcióterveket készítené el saját szája íze szerint a kormány, annak egyeztetése az EU-val ugyanis hamarosan elkezdődik, és az év végéig zárul le.

Javítanák a kistermelők értékesítési és termelési lehetőségeit is. A hazai kistermelés szerepének növelése érdekében azonban jogszabályi módosítások is szükségesek, mint például a piac- és vásártartás szabályainak pontosítása, a jövedéki és adótörvény hozzáigazítása a megváltozott viszonyokhoz. A kezdeti időszakban így is akár több tízezerrel növekedhet az árut értékesítők köre. A vidékfejlesztési kormányzat már bejelentette, hogy az őstermelők piacra jutását segíteni fogja, és támogatni kívánják a helyi piacok létrejöttét.

A kormány másodlagos élelmiszer-vizsgálattal állná útját az olcsó, rossz minőségű importélelmiszereknek. A rendszer – melyet egy uniós irányelv alapján Magyarország is bevezethet – lényege, hogy az uniós tagállamok közötti élelmiszerszállításoknál a fogadónak is be kell jelentenie a tranzakciót az illetékes hatóságnak, amely eldöntheti, hogy az élelmiszerbiztonsági szempontból a tételeket vizsgálja, vagy nem. Ezzel valószínűleg csak akkor sikerül az eredeti célt, az olcsó importélelmiszer kiszorítását elérni, ha az importőröknek, a beszerzési árba be kell számítaniuk egy tetemes vizsgálati díjat is.

A vállalkozásokat érintő változások

A beruházásokhoz szükséges ötvenegy engedély harmadának eltörlése.

A Széchenyi-kártya-program kibővítése.

Kkv-k helyzetbe hozása az uniós pályázatokon.

Kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeinek könnyítése.

Alkalmi foglalkoztatás korábbi feltételeinek visszaállítása.

Másodlagos élelmiszervizsgálat bevezetése.