A kurzus ekkor 284 forint közelében állt. A program ismertetésekor aztán újabb csökkenés következett és az árfolyam 282 forint alá is benézett. Hasonló forgatókönyv mellett a svájci frank a reggeli 207,5 forintról 203-as szintig, míg a dollár 240-ről 235-re gyengült a magyar devizával szemben. Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank makrogazdasági elemzője megjegyezte, hogy a régiós devizák a lengyel złoty és a cseh korona is erősödött ezekben az órákban, s úgy tűnt, hogy ezúttal a forint húzta volna magával őket. A nemzetközi piaci hangulat ugyanis korántsem kedvező, például a vezető európai tőzsdék indexei egyaránt estek. Az elemző szerint a piac ítélete pontosan követhető volt a forint árfolyamán. Az igazsághoz tartozik, hogy később az eurójegyzés 283-284 forintig kúszott vissza, s a kötvénypiacon tapasztalt hozamcsökkenést kisebb visszarendeződés követte.

– A befektetők radikális változásokat vártak az új kormánytól és az elmondottak, úgy tűnik, ezeknek megfeleltek – jegyezte meg Kovács. Ráadásul elődje által vállalt 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt is tartani akarja a kormány. Pontosan ez az a pont, amely elemzők szerint ismét bizonytalanságra ad okot. Arról ugyanis megint nem lehetett hallani, hogy az egykulcsos adó bevezetése és a további kieső tételeket miből szeretnék finanszírozni. A „hogyan” a felvázolt bürokrácia csökkentés és a banki különadóból egyelőre bizonytalannak látszik. Előbbi esetében az a baj, hogy például egyes igazgatósági tagok elküldése vagy titoktartási pénzek visszatartásából nemzetgazdasági szinten csak aprópénz spórolható meg – persze nyilván ez lenne egy kisebb tétel –, míg a bankadóval kapcsolatban teljes a homány.

Ismeretlenek a részletek, hogyan, mikortól és milyen tételekre vetnék ki – jegyezte meg Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. A bankok megsarcolása ráadásul kétélű fegyver, a vázolt terhek mellett olyan mértékben zuhanhat a hitelezés, ami már következő évek növekedését veszélyeztetheti. Kovács Mátyás szerint az egykulcsos adó önmagában nem csodaszer. Ez ugyan kedvező elem – különösen úgy, hogy szintjét a hasonló módon „üzemelő” régiós országok alá lőtték be –, ám csak ettől nem indul meg a befektetői roham Magyarország felé.

Makrogazdasági szempontból nem tűnik rossznak a vázolt program – summázta Móró Tamás, a Concorde Befektetési Zrt. elemzője. Gyors számításaik szerint az előírt hiánycélt hozza az Orbán-csomag és segíthet a piaci bizalom helyreállításában. Ugyanakkor a nemzetközi bizonytalanságok ismét kikezdhetik a forintot. Nem kedvezőek az amerikai tőzsdei mutatók, a fiskális megszorítások miatt lassulhat az európai gazdaság, sőt újra recesszióba kerülhet. Véleménye szerint a miniszterelnök beszéd az OTP-részvényesek számára letaglózó lehetett. A felvázolt hatalmas, éves szinten 183 milliárd forintos banki többletelvonásról van szó, amely – meglepő módon – nem törte össze a OTP árfolyamát és a tőzsdeindexet sem. A BUX és a pénzintézet részvényeinek jegyzése egyaránt emelkedett a különadóról szóló bejelentés előtti pillanatokban, amely után persze azonnal visszaesés következett. Ennek mértéke azonban korántsem volt drámai. Az OTP a nap végéig jellemzően tegnapi záróára közelében mozgott, azaz stagnált, míg a BUX – inkább a borúlátó nemzetközi hangulat hatására – egy százaléknál kisebb mértékben esett.

Ez leginkább azzal magyarázható, hogy az elmúlt napokban az OTP ára már számottevően csökkent a kormánypárt tagjai részéről tett, hatalmas vihart kavart kijelentések hatására – jegyezte meg Herczenik Ákos, a Raiffesein Bank részvénypiaci stratégája. A mai bejelentések alapján fenntartják a véleményüket, hogy az OTP esetében 40-45 milliárd forint körüli extra adóteher jelentkezhet, ez az idei évre várt konszolidált adózás előtti eredmény körülbelül 20-23 százalékának felel meg.