A közszolgákon veri el a port a német és a brit kormány
Újabb, rekordnagyságú takarékossági intézkedéseket jelentett be tegnap Angela Merkel német kancellár. Mint mondta, 80 milliárd eurót kell megtakarítanunk 2014-ig, hogy egészséges lábakra álljon az ország. A második világháború óta a legkeményebbnek tartott intézkedések keretében közel 70 ezer ember állása szűnik majd meg, ebből 40 ezer a hadsereg kötelékéből. Megkurtítják a munkanélküli-segélyeket, megadóztatják az atomerőműveket és a belföldi légi közlekedést. De felszabadítanak 12 milliárd eurót kutatásra és fejlesztésre. Merkel vékony kötélen egyensúlyoz: pártján belül is sok kritika éri, hogy a megtakarítási csomaggal megfojtja az éppen beinduló – és az Európai Unió motorjaként működő –német gazdasági növekedést. Ugyanakkor a kancellár most is azt hangoztatta, hogy Görögország példája azt mutatja, elengedhetetlen az egészséges költségvetés és pénzpolitika. Németország költségvetési deficitje idén elérheti az 5 százalékot, az államadóssága pedig a GDP 78 százalékára emelkedik.
Merkel szerint három-négy év alatt rendet kell teremteni. Mivel az intézkedések szociális területeket érintenek, a hírügynökségek szerint Németországban a társadalmi béke felbomlása fenyeget. Az ellenzéki pártok és a szakszervezetek máris bejelentették, hogy országos tiltakozó megmozdulásokat szerveznek. Tegnap – valószínűleg a német fél kérése és a helyzetre való tekintettel – elhalasztották Nicolas Sarkozy francia államfő berlini látogatását.
Ugyancsak tegnap eddigi legborúsabb beszédét tartotta David Cameron brit kormányfő. Programbeszédben vázolta fel a szigetország lakosságára a következő években váró ne héz sé geket. Milton Keynesben, az Open University távoktatási intézmény központjában valójában a június 22-i költségvetés drasztikusnak ígérkező intézkedéseire készítette fel lélektanilag a lakosságot.
Mint elmondta, ha nem kerülne sor a közkiadások visszafogására, az éves kamattörlesztés 2015-re a jelenlegi 42 milliárd fontról 70 milliárd fontra emelkedne, ami az angliai oktatási rendszer, a globális felmelegedés elleni intézkedések, illetve a közlekedés teljes büdzséjének felel meg, de úgy is lehetne fogalmazni, hogy a lakossági adóbefi zetés minden egyes fontjából 10 penny kamatkötelezettségre menne el. Cameron szerint az ország annak fizeti meg az árát, hogy a közalkalmazottakat mindeddig megkímélte a kormány a recesszió realitásától. A második világháború óta legkeményebb megszorító intézkedések eredményeként a köz- és a magánszféra közötti különbség enyhülni fog. A konzervatív kormányfő kijelentette, hogy a költségvetés számai a vártnál sivárabb képet mutatnak. A hiány lehető leggyorsabb enyhítése közepette csak azokra nem vonatkoznak a szigorítások, akik a leginkább igénylik az állami támogatást. A kormányfő továbbra is adós a konkrét lépések ismertetésével.
Brendan Barber, a brit szakszervezetek országos tanácsának főtitkára úgy látja, a „szegények, a kiszolgáltatottak és a közepes keresettel rendelkezők, azaz mindazok élete, akik rá vannak utalva a közszolgáltatásokra, alaposan rosszabbodni fog”.
