A Magyar Agrárkamara gyors felmérése szerint csak a mezőgazdaságban mintegy 100 milliárd forintos kár keletkezett, milliárdos károk vannak az erdőgazdaságban is. A kamara információi szerint az országban a belvízzel borított terület nagysága eléri a 180 ezer hektárt – írta az MTI. Az őszi búza országos vetésterületének mintegy 5 százaléka, körülbelül ötvenezer hektár van vízborítás alatt, hasonló az arány az őszi káposztarepcénél is. A napraforgónál ez 3,5 százalékot vagyis 18 ezer hektárt jelent, míg a kukorica vetésterületénél mintegy 18 ezer hektárt.

A felmérés szerint ebbőlmár biztosan kipusztult legalább 50 ezer hektárnyi növényzet. A legsúlyosabb a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.

A helyreállítás egy része biztos a költségvetést terheli majd. A rendelkezésre áll ugyan költségvetés tartalékokból 180-190 milliárd forint, ám ezek jelentik a biztosítékát, hogy idén nem száll el a büdzsé. Vannak ugyanis olyan kockázatok a költségvetésben – és ezt az előző kormány is elismerte – amelyekre ezek jelenti a fedezetet. Ilyen kockázatok tapasztalhatók bizonyos bevételi előirányzatoknál (jövedéki adó, regisztrációs adó, társasági adó), illetve kiadásoknál (közösségi közlekedés forrásigénye, Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott kiadások).

Amennyiben tehát jelentős lesz az államkasszából finanszírozandó kár, akkor annak meg kell találni a forrását. Persze nincs megtiltva, hogy a tartalékokból teremtsék elő a szükséges pénzt – hiszen a már említett kockázatok sem biztos, hogy végül valós pénzigényt támasztanak –, de annak lehet egy nem kívánt hatása. A pénzpiacok ugyanis egyfajta zálogként tekintenek erre a keretre, aminek a sérthetetlensége a garanciája annak, hogy a kormány tartani akarja és tudja az idei 3,8 százalékos deficitet. A kormánynak viszont intézkednie kell, ezért ha nem a tartalékokból, akkor kiadási előirányzatok megcsapolásából tudja pénzhez juttatni a rászorulókat.

A magyar költségvetés sajátos helyzete rajzolódik ki tehát ebben az ügyben: pont azt a keretet – vagyis a tartalékokat – nem könnyű felhasználni, amit pedig kifejezetten előre nem látott kárenyhítésre hoztak létre. Újabb csavar a történetben, hogy a többféle tartalékkeret közül valójában csak egy, az általános tartalék szolgál ilyen célokra, abban pedig kevesebb mint 30 milliárd forint áll jelenleg rendelkezésre. Ám egy rendkívüli helyzetben – és a mostani ilyen – a többi tartalék (vagyis a stabilitási és a kamatkockázati) is nyilván bevethető, s ha emiatt emelkedne a hiány, azt minden bizonnyal a hitelnyújtók is tudomásul vennék.

Azt, hogy végül mekkora lesz a kár, még nem lehet megbecsülni. Korábbi tapasztalatok szerint a közvetlen kár pár milliárd forint árvizek idején, ám a mostani vélhetően ennél komolyabb összegeket emészt fel, amint arra az agrárkamara jelentése is utal. Amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, annak már nem csak a költségvetésre, de az ország gazdasági növekedésére is romboló hatása lesz, de hogy ez visszarántja-e a negatív tartományba a végre újra növekedési jeleket küldő bruttó hazai terméket (GDP-t), azt még korai lenne kijelenteni. Ráadásul a helyreállítás az építőipari megbízásokon keresztül, becsatlakoztatva a közmunkát, javítani fogja a mutatót. Kérdés, ezek időben hogy oszlanak el.