Cameron elkerülhetetlennek nevezte a közkiadások drasztikus megnyirbálását, melyre ugyan megpróbálja felkészíteni a közvéleményt, de tudja, az új költségvetés nagyon sok embernek fog fájdalmat okozni. De a kellemetlenségeknek legalább lesz értelmük. Az új kormányfő szerint egy komoly államférfi nak nemcsak helyes döntéseket kell hoznia, hanem meg kell magyaráznia az embereknek, miért volt ezekre szükség. Ha a társadalom olyan gazdaságot akar, mely képes új munkahelyeket, növekedést és emelkedő életszínvonalat biztosítani, meg kell birkóznia a fájdalmakkal. A konzervatív vezető szerint a történelem fogja eldönteni, valóban képviselői helyekbe kerültek-e azok az előre bejelentett tervek, melyek a fizetéseket, a nyugdíjakat és a jóléti támogatásokat sújtják.

Az új kormány nem gondolkozik automatikusan adóemelésekben, ahogy Cameron fogalmazott, „a legnagyobb terhet a kiadásoknak kell viselniük”. Nem zárta ki azonban a jelenleg 17,5 százalékos áfa 20 százalékra való felemelését, mint ahogy a középosztály lélekben felkészült már a nyereségadó növekedésére is. Ez az ára annak, hogy a Konzervatív Párt betarthassa a Liberális Demokratákkal kötött koalíciós szerződést, mely szerint a legrosszabbul kereső réteget ki kell vonni a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsége alól. A „mezei” tory képviselők viszont úgy érzik, azokat az egyszerű embereket, akik megtakarításaikat részvényekbe fektették, vagy otthonukon kívül egy második ingatlant is vásároltak, nem szabadna megbüntetni, amikor ezeket értékesítik. A kormányfő kizárta a gazdaság trambulinszerű megélénkülését, és komoly problémának nevezte a Munkáspárttól örökölt prognózist, mely szerint a GDP 2011-ben 3 százalékkal növekedne. A már biztosra vehető vesztesek a köztisztviselők, akiknek csökken a fizetésük, egyben az állami bürokráciában munkahelyek bezárására is számítani kell. A fontolgatott drákói lépések közé tartozik a jóléti segélyek egy évre szóló befagyasztása, mely 4,1 milliárd fontot hozna a konyhára. További mintegy egymilliárd font maradna meg, ha az évi 26 ezer fontnál többet kereső házaspárok nem részesülnének többé adókedvezményben.

Nick Clegg miniszterelnök-helyettes vitatkozott azzal a közhiedelemmel, hogy a megszorító intézkedések eleve visszafejlődést és konzervativizmust jeleznének. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben a centrumtól balra elhelyezkedő kormányok – a svéd szociáldemokraták, a Clinton-adminisztráció és a kanadai liberálisok – hajtották végre a legjelentősebb megtakarítási programokat. Ünnepélyes ígéretet tett arra, hogy amíg a lib-demek tagjai a kormánynak, nem hagyják magukra az alacsony fejlettségű régió kat, többek között nem fordulhat elő újabb észak–déli szakadék.

Lefarag a német kormány

Németország rekordméretű államadósságának lefaragásáról kezdett tanácskozást a kormány. Értesülések szerint 2015 végéig összesen 50 milliárd eurós megtakarítást terveznek. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a legszigorúbb konszolidálási irányvonal immár elengedhetetlen. Legnagyobb méretű megtakarítást a munkaügyi minisztérium tervezi. Ursula von der Leyen miniszter a tartós munkanélkülieknek nyújtott támogatás csökkentését, illetve más munkaerő-piaci program átszervezését tervezi. A intézkedések között szerepel az állami alkalmazottak létszámának, illetve fizetésének jelentős csökkentése, továbbá a különböző lakásépítési, illetve infrastrukturális fejlesztési programok befagyasztása is. (MTI)