Bajnaiék trükkjei: titok a Vértesi-támogatás
Lapunk információi szerint az előző Pénzügyminisztérium (PM) saját kormánya határozatát elszabotálva nem kérte ki az Európai Bizottság véleményét a Vértesi Erőmű igencsak felduzzadt állami támogatása tárgyában. Annak érdekében, hogy a minden megtermelt forinton két forint veszteséget termelő, több ezer embernek munkát biztosító állami szénerőmű talpon maradjon, az előző kormány furcsa döntéseket hozott. Kötelezte az erőmű bezárását kezdeményező állami tulajdonost, a Magyar Villamos Műveket (MVM), hogy a működtetési költségeket tulajdonosként minden körülmények között fedezze. Ez az MVM-nek – azaz az államnak – tavaly óta máig havi mintegy egymilliárd forintba került. Aztán a kormányhatározat felkéri a PM-et, hogy a témáról kérje ki az Európai Bizottság véleményét. Nem véletlenül. Az unió ugyanis elvileg tilt mindenfajta állami támogatást. Igaz, az elmúlt években álláspontja puhult: a brüsszeli bürokratákon kellő indokokkal sokfajta állami támogatás keresztülverhető.
Ugyanakkor információink szerint a PM egyszerűen elmulasztotta a véleménykérést. Ez a feledékenység tudatos volt: az apparátus véleménye szerint ebben az esetben a legkörmönfontabb tálalás mellett sincs esély az unió támogató véleményére. Szintén nem kérték ki Brüsszel álláspontját az erőmű másik, szintén igen kreatív, 2 milliárdos állami plusztámogatásáról. Az unió korábban abba belement, hogy a Vértesi Erőművet ez év végéig a magyar áramfogyasztók támogassák. A kormány az áramszámlába beépített egy úgynevezett „szénipari szerkezetátalakítási támogatást”: ezekből a „szénfillérekből” évente többmint 10milliárd forint gyűlik össze, amit szintén a Vértesi Erőmű számára utalnak. Az unió részint azért adhatta erre áldását, mert az összeg célja mégiscsak valamiféle átalakítás volt, másrészt ez nem állami, hanem a fogyasztók által adott támogatás. (Az más kérdés, hogy erre az állam kötelezte őket.)
Ám nemrég az állam már az adófizetők pénzéből juttatott 2 milliárdot az erőműnek, éppenséggel azért, mert a kettővel ezelőtti vezetés Kapolyi László baloldali vállalkozóval kötött zavaros egyezségei folytán az erőműnek hirtelen 2 milliárdos kártérítési kötelezettsége támadt a cseh CEZ áramszolgáltató felé. Az előző kormány ezt a pénzt abba az indoklásba csomagolta, hogy a terv- és a tényadatok közötti különbségek miatt ennyivel kellett kiegészíteni az erőmű szénfillérbevételeit. Arra a kérdésre, hogy a tervek és a tények ekkora eltérése miatt miért nem az áramtarifát emelték, lapunknak hivatalosan senki nem kívánt nyilatkozni, de azt minden szakértő elismerte, hogy ez furcsa. Mint ahogy azt is, hogy erről az apró kiegészítésről szintén nem kérték ki az unió álláspontját, hasonlóképpen a biztos kudarcot elkerülendő.
Az állami gazdálkodás szempontjából lehetetlennek látszó helyzet fenntartását sokáig Keleti György térségi szocialista képviselő befolyására vezették vissza. Tény ugyanakkor, hogy az őt váltó fideszes Czunyiné Bertalan Judit is a foglalkoztatás fenntartása mellett tör lándzsát. Az új kormány tervei egyelőre homályba vesznek, így inkább arról beszélnek, hogy minderről az előző kabinet tehet. Az MVM ugyanis – a kormányváltás napjaira időzítve – az erőmű végelszámolási, azaz „nyugodt” bezárási előkészületei mellett döntött. Czunyiné lapunknak korábban határozottan furcsállotta a döntést, de egyelőre nem kívánt állást foglalni bezárás vagy továbbműködtetés tárgyában. Elsősorban – amúgy Keleti Györgyhöz hasonlóan – az 1500 dolgozó jövőjét félti. (Csak összehasonlításképpen: egy Ma gyarországon tervezett, nagyobb méretű, olcsóbban és hatékonyabban termelő gázerőmű várható dolgozói létszáma 50 fő lesz.)
A lapunknak szintén nem nyilatkozó Fellegi Tamás vagyonminiszter a parlamentben a képviselő konkrét kérdésére –miután előzőleg egy másik kérdésre jelezte, „lesz munka” – a konkrétumokat kerülő választ adott. A kialakult helyzetért az előző kabinetet felelősnek nevezve úgy fogalmazott: az MVM döntéseinek hátterét kivizsgálják. Szükségesnek tartotta megemlíteni: az, hogy az MVM döntése érvényes kormányhatározatot sértett, az elmúlt nyolc év ismeretében számára egyáltalán nem meglepő. Az erőmű jövőjére vonatkozó konkrét utalások nélkül úgy fogalmazott: olyan megoldást tartanak elfogadhatónak, ami a lehetőségek keretein belül, az érintett önkormányzatokkal és érdekképviseletekkel egyeztetett módon, az 1500 dolgozó, családjaik, illetve a települések távhőellátásának érdekeit fi gyelembe véve születik meg, még a nyár vége előtt.
Nem oszlatja a ködöt, hogy több hete az MVM közvetlen vezérigazgatói tanácsadójaként dolgoznak a Fellegi Tamáshoz közelállónak – és az MVM vezérvárományosainak – tartott Faragó Csaba, illetve Baji Csaba. Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy a lapunknak szintén nem nyilatkozó tanácsadók záros határidőn belül felelős beosztásba kerülnek-e, illetve tudtak-e a Vértesi Erőművel kapcsolatos döntésekről. Úgy tudjuk, az MVM-nél még nem indult meg a Fellegi által említett vizsgálat.
A kormánypárt képviselői által azért mégiscsak körbeírt, így igen valószínűnek tekinthető változat szerint a Vértesi Erőművet bezárják, de az ott dolgozóknak mostani bérük mellett valószínűleg még évekig igyekeznek munkát biztosítani. A bányaterületek helyreállítása szakértők szerint alsó hangon is további 20 milliárd adóforintba kerülhet.
Az Európai Unió versenybiztossága nem kívánja a konkrét ügyeket a sajtóban tárgyalni – közölte megkeresésünkre Amelia Torres, az állami támogatásokkal is foglalkozó biztosság sajtószóvivője. Hozzátette: a tagállamok támogatási rendszere idén egységesen változhat. A bizottság elé terjesztendő javaslat szerint 2022-ig ugyanis fokozatosan nullára kell csökkenteni az unió által elismert állami támogatások mértékét – szögezte le.
