Akiknek a gyermekei már önálló életet élnek, jellemzően magasabb önmagukra fordítható jövedelemmel és ezzel együtt jelentősebb megtakarítással is rendelkeznek, mint a fiatalabbak. Emellett kialakult életük van, berendezett otthonuk, s lakáshitelüket is vagy visszafizették már, vagy soha nem is volt rá szükségük. Egyre többen már nem is maguknak, hanem gyermeküknek vagy unokájuknak akarnak valamit adni. Ezt ismerték fel a pénzügyi szolgáltatók is, melyek az általánosabb konstrukciók mellett mind több olyan befektetési lehetőséget kínálnak, amelyek különösen megfelelnek az utódokról való gondoskodásra is.

Kézenfekvő megoldás például a babakötvény, ám ezzel csak a 2005. december 31-e után született unokáknak lehet félretenni. (Ezen az állami támogatás jelenleg újszülöttönként 42 500 forint, ami speciális esetekben,   például állami gondozottaknál később további összegekkel egészül ki.) Az ajándékozás legegyszerűbben egy Start-számla nyitásával bonyolítható le. Erre a bankoknál nyitható konstrukcióra át lehet vezettetni a kincstári számlán nyilvántartott állami támogatást, melyet további befizetésekkel is gyarapíthatunk.

A Magyar Államkincstár adatai szerint a 2006. január elseje és idén április vége között született 423 ezer gyermekből mindössze 84 ezernek nyitottak Start-számlát szüleik. Az indulás évétől eltekintve, amikor még csak egy a tízhez volt az arány, általában ötből egy gyermeknek nyitnak ilyen számlát.

Az állam eddig több mint 23 milliárd forintot költött babakötvényekre, arról azonban nincs adat, hogy a szülők, nagyszülők, más rokonok mennyit tettek ehhez hozzá.

A Start-számláról kezdeményezett lekötések és befektetések kamat-, illetve hozamadómentesek, a szülők, nagyszülők megtakarításait pedig az állam további támogatásokkal egészíti ki – mondták az Ersténél. (E számlán keresztül kizárólag államilag garantált, illetve a kibocsátó által tőke- vagy hozamvédelemmel biztosított, forintban kibocsátott és forgalmazott értékpapírokat lehet vásárolni.) Az így összegyűlt, kamatokkal és állami támogatással növelt összeget a gyermek a tizennyolcadik életévének betöltése után veheti fel.

A már meglévő megtakarítások elhelyezésére kiválóan alkalmasak a január óta elérhető tartós befektetési számlák (tbsz) – hívták fel a figyelmet az OTP-nél. A konstrukció lényege, hogy e számlák jövedelme után az alapesetben 20 százaléknyi (kamat-, árfolyam-, nyereség-, osztalék-) adót nem kell megfizetnie a magánszemély tulajdonosnak, ha vállalja, hogy a számla indítását követő hat éven belül – melyből az első az, amelyben befizeti a tőkét – nem nyúl az ott elhelyezett összeghez. Amennyiben az indulástól számított legalább négy év után veszi fel az összegyűlt megtakarítását, úgy csak az adó felét, 10 százalékot kell megfizetnie.

A bankok az új lehetőséghez számos új konstrukciót is kidolgoztak. Az MKB-nál például a Trezor Trió nevű termék lényege, hogy az ügyfél választhat: vagy egyszerűen leköti pénzét a tartós megtakarítási számlán keresztül egy betétben, vagy az összeget egyenlő arányban két vagy három részre osztja, és a betéten kívül egy tőke- és hozamvédett alapba, valamint egy MKB-kötvénybe is befektet, s ekkor a bank a betétre is magasabb kamatot fizet. (Alapesetben a betéti kamat 5,42, a megtakarítást kétfelé osztva 7,64, míg háromfelé szeletelve 8,63-8,88 százalék.)

Kisebb összegű, rendszeres megtakarítás esetén jó megoldás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz)  – tették hozzá a K & H-nál. A tbsz-hez hasonlóan a nyeszről is befektethetjük vagy leköthetjük betétben a pénzünket, a kamat vagy nyereség után pedig nem kell adót fizetni. Ráadásul – alapesetben – az éves befizetések 30 százalékát, legfeljebb 100 ezer forintot vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból. Korábban ugyan a nyugdíjba vonulás előtt csak úgy lehetett hozzáférni a számlán felgyűlt összeghez, ha az ügyfél visszatérítette az addig igénybe vett adójóváírások 120 százalékát (sőt a felvett összeg után tb-járulékot is kellett fizetni), január óta azonban át is lehet vezetni a pénzt a tbsz-re. Így retorziók nélkül is hozzáférhet az ügyfél a pénzéhez, ha az unokának előbb lenne szüksége rá.

Speciális konstrukciókat a biztosítók is kínálnak. Az ING Csemete nevű terméke például egy olyan unit-linked, tehát befektetéshez kötött életbiztosítás, amelyben a kockázati biztosítást a gyermekre kötik, tehát az ő életével, egészségével és baleseteivel kapcsolatos eseményekre nyújt fedezetet. A hagyományos konstrukciók közül a Patrónus egy olyan vegyes biztosítás, melynél a nagyszülők a lejáratot a gyermek meghatározott korához köthetik, s akkor kaphatja meg a kedvezményezett a kamatokkal növelt öszszeget, amelyet például a tanulásra, életkezdéshez vagy egy lakáshitel önrészére szántak a felmenői.

Most akár aranyrudat is érdemes lehet ajándékozni az unokának. A hazai aranypiac két legismertebb szereplője a BÁV Zrt. és a Metal-Art Zrt. Befektetési céllal aranyat Magyarországon elsősorban cégek vásárolnak, a válság hatására, 2008 őszétől azonban nagy számban megjelentek a piacon a magánszemélyek is. Nem is tettek rossz lóra: míg 2008. október elején a BÁV-nál egy uncia (31,1 gramm) 150 ezer forint volt, most már egy ugyanekkora tömbért 294 ezer forintot kell fizetni.

Az arany ára a pénzügyi-gazdasági krízis hatására szökött fel, s bár azt lehetetlen megmondani, hogy tíz-húsz év múlva mennyit ér majd (amikor egy most született gyermek felcseperedik), elemzők szerint a jelenleg  unciánként 1200 dolláros világpiaci ár egy-két éven belül akár a duplájára is növekedhet.