A nagy alkut készítik elő Brüsszelben
– Magyarország nagy haladást ért el a költségvetés egyenlegének javításában, a gazdaság a fellendülés jeleit mutatja, s ezt fontos reformok is támogatják, mint például a nyugdíjrendszer átalakítására foganatosított lépések – mondta a hétvégén Dél-Koreában, a G20-ak tanácskozásán részt vevő uniós pénzügyi biztos, akinek nyilatkoznia kellett, hiszen az államcsődöt emlegető magyar megnyilvánulások is hozzájárultak ahhoz, hogy pénteken négyéves mélypontra esett az euró árfolyama a dollárral szemben. A brüsszeli vélekedés csak egy nappal azután hangzott el, hogy Barroso bizottsági elnök azt mondta az unió központjába látogató Orbán Viktornak, hogy tartani kellene az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a hiteltámogatás nyomán előírt programot. Magyarországnak idén valamivel a GDP négy százaléka alá kellene szorítania a büdzsé hiányát, jövőre pedig három százalék alá. Orbán ezt nem kérdőjelezte meg, sőt a magas deficitet károsnak nevezte.
A húszak csoportjának pénzügyminiszterei a torontói csúcstalálkozót készítették elő, nem számítottak a magyar közjátékra, amely persze csak megerősítette: valamely ország globálisan elenyészőnek látszó, vélt vagy valóságos problémája is súlyos hatást válthat ki az ideges piacokon. Az eurózóna államadósság-válsága megköveteli a deficitek csökkentését, még akkor, ha ez egyelőre kedvezőtlenül érinti a növekedést, és gyengíti az eurót. A tanácskozáson e tekintetben egyetértés alakult ki, de abban már élesebb vita bontakozott ki, vajon a kereskedelmi többletet felhalmozó országoknak nem kellene-e serkenteniük a gazdaságukat. Geithner amerikai pénzügyminiszter célzott Németországra is, amely e felszólításnak ellenáll.
Az uniós pénzügyminiszterek hétfőn és kedden találkoznak Luxemburgban, ahol bőséges napirend várja őket. Az EU álláspontját is meg kéne fogalmazni a G20-as csúcsra, például az európaiak által szorgalmazott, de globálisan megvalósítatlannak bizonyuló banki különadóról.
S megkezdődik a vita a sokkal súlyosabb ügyekről is: vajon mennyire lehet összehangolni a gazdaságpolitikákat az EU-ban, illetve az eurózónában? S mennyiben térhetnek el a szabályok a két táborra vonatkozóan? Minthogy a lisszaboni szerződés módosítására egyelőre nincs esély, ezért a szabályok erősítésén, értelmezésén lehet fáradozni. Nagyobb figyelmet kap a jövőben az államadósság alakulása, a költségvetési szigor, a büntetés, s élénk eszmecsere várható – az egyeztetések őszig is elhúzódhatnak –, hogy a büdzsék tervezetét előzetesen be kellenee mutatni, s ha igen, kinek. Jól észlelhető, hogy a tagállamok inkább elvesznek hatásköröket a bizottságtól. A napokban egy brüsszeli beszélgetésen lapunk kérdésére azt mondta például Mark Rutte, a holland jobboldali liberálisok vezére, aki esélyes a miniszterelnöki posztra is a szerdai választásokat követően, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) kellene megadni ezt a jogosítványt. Ez a német vélemény is. Ám egy másik beszélgetésen azt fejtegette Mark Hoban brit pénzügyminisztériumi főhivatalnok, hogy a költségvetés nemzeti hatáskör. De Londonnak nincs gondja azzal, ha ez eurózóna szigorítja saját szabályait.
A költségvetési fegyelmet követelő németek véleménye nem szükségképpen találkozik az eurózóna közös kormányzását sürgető franciák nézetével, hiszen ennek nyomán Berlint is fel lehetne szólítani, hogy inkább élénkítsen, amikor a többiekmeghúzzák a nadrágszíjat. Brüsszeli elemzők szerint az európai közösség életét máskor is előrelendítő nagy kompromisszumra lesz szükség: a költségvetési szabályokat merevíteni óhajtó németek, a gazdasági kormányt ajánló franciák és a büdzsék előzetes jóváhagyását szorgalmazó bizottság között. Az alkunak része lesz az is, hogy ki vezesse az EKB-t a francia Trichet után. Vélhetően a német AxelWeber.
Az uniós pénzügyminiszterek nem tárgyalnak azonban az eurózóna saját kötvényének kibocsátásáról, sem az államcsődeljárások kidolgozásáról. A júniusi brüsszeli csúcsra terjesztenek elő ajánlásokat, de az egyeztetéseken a végső simításokat alighanem a januárban kezdődő magyar elnökség alatt kell elvégezni, s az unióban nyilván azt remélik, hogy a kormányból senki sem jelent majd csődöt.
