Hamuradart szerel a repülőkre az Easyjet
Akár sok millió utas életét is megkönnyítő műszaki újításról számolt be Andy Harrison, az Easyjet vezérigazgatója. Noha a vállalat az elmúlt pénzügyi évben 13,3 százalékkal növelte a forgalmát, az izlandi Eyjafjallajokull vulkán kitörését követő többnapos légtérzár a várt nyereségének felét, mintegy 50–75 millió fontot vitt el. Ehhez képest bagó az az egymillió font, amit a vállalat a Norvég Légikutatási Központ (NILU) tudósának, dr. Fred Prata találmányának tesztelésére fordít. A munkákban az európai repülőgépgyártó konzorcium az Airbus is részt vesz.
A légiközlekedési vállalat rövidesen távozó vezérigazgatója nem kevesebbet vár a szisztémától, minthogy az „múlt időbe” teszi a vulkáni hamufelhők okozta forgalmi káoszt. A detektor segítségével a már a levegőben tartózkodó repülőgépek ugyanis el tudják kerülni a hamufelhőket, ahhoz hasonlóan, ahogy az időjárási radarok és térképek segítségével biztonsággal kikerülhetők a zivatarok és más, a repülést veszélyeztető légköri jelenségek. Fred Prata, a sztratoszféra dinamikájának ismert szakértője a technológiai kérdésekben kevésbé jártas újságírókkal is megpróbálta megértetni, valójában egy nagyon egyszerű és már 1993 óta rendelkezésre álló, de mindeddig ki nem próbált eszközről van szó. Bár vulkánkitörések voltak és lesznek, jelenleg például Ecuadorban és Guetamalában okoznak fejfájást a repülőtársaságoknak, eddig egyetlen gyártó vagy légiközlekedési vállalat sem volt hajlandó költeni az újítás bevezetésére. Most, hogy a teljes szektornak eddig kétmilliárd dollár bevételkiesést okozott az izlandi vulkán, megváltozott a helyzet.
Az AVOID (Airborne VolcanicObject Identifier andDetector) vagyis a légtérben megjelenő vulkanikus tárgyakat azonosító és érzékelő rendszert a repülőgépek függőleges vezérsíkjában helyezik el. Az infravörös sugárzásra épülő szerkezet mind a gép kapitányának, mind a területileg illetékes repülésirányító központnak szolgáltat adatokat. Száz kilométeres távolságból és 1500–15 000 méter közötti magasságon képes érzékelni a nem kívánt felhőket. A földi kontroll a repülőgépről kapott adatokat összeillesztve, aktuális és valós képet alkothat a vulkanikus hamufelhő pontos helyzetéről, beleértve azt, hogy annak hol vannak a határai. Ez lényegesen pontosabb képet ad, mint a számítógépes modellek segítségével előállított felvételek, melyek alapján a tavaszi légtérzár-intézkedéseket elrendelték. Így a repülők útvonalának megváltoztatásával az egyes járatok elindíthatók, és elkerülhető az is, hogy a felhő szélének nem ismert pozíciója miatt lényegesen nagyobb területen kelljen légtérzárat elrendelni, mint amit a helyzet indokol.
Az EasyJet a brit Polgári Repülésügyi Hatóság (CAA) áldását is megszerezte a kísérlethez. A sajtóértezleten megszólalt Andrew Haines, a testület vezérigazgatója is, aki „elengedhetetlennek” nevezte, hogy a légiközlekedési szektor szereplői összefogjanak ez ügyben. A CAA elismerését fejezte ki az Easyjetnek, amiért vállalta, hogy két hónapon belül lebonyolítja az első tesztrepülést, az Airbus közreműködésével, egy Airbus A340 típusú repülővel. Ennek eredményétől függően még ebben az évben egy tucat Airbus A320 tipusú repülőjét látja el a detektorral. Az EasyJet vezérigazgatója többször is megismételte, hogy nem kíván kereskedelmi előnyökre szert tenni versenytársaival szemben és bármelyikükkel kész az együttműködésre, céljuk a forgalom fenntartása, a lehető legnagyobb mértékben. A kérdés ez esetben nem az anyagiakon van: az európai hatóságok meggyőzése a technológia hasznosságáról sokkal fontosabb.
