A görög adósságválság súlya alatt nyögő euróövezet miatt ideges piacok tették a dolgukat: a befektetők menekültek a magyar részvényektől, állampapíroktól és természetesen a forinttól.

Biztos kapaszkodók hiányában a piac is csak találgat – panaszolta több elemző is, mondván: igazodási pont lehet a gazdaságélénkítést célzó program meghirdetése, a beígért adócsökkentések bejelentése, a devizahitelek forintosításának kérdése. Ám minden ezekkel kapcsolatos tervet sutba lehet vágni, ha a Varga-féle tényfeltáró bizottság jelentéséből az derül ki, hogy valósak a gazdasági vészhelyzetről szóló híresztelések.

Azt senki sem tudta felsorolni, mi minden kell ahhoz, hogy a 3,8 százalékos hiánycél a duplájára nőjön, ahová azt a Fidesz várja. Ötletszinten az orosz Szurgutnyeftyegaz birtokában lévő 21 százalékos Molrészvénycsomag visszavásárlása vetődött fel, ami nagyjából 400 milliárdos, a GDP 1,5 százalékának megfelelő egyszeri kiadással járna, ám ezt nehezen lehetne egy vészforgatókönyv egyik kihagyhatatlan fejezeteként lenyeletni a valutaalappal.

Virág Barnabás, az MNB vezető elemzője 4,3-4,5 százalék közé teszi a deficitet, megjegyezve, hogy ebben nincsenek benne a vállalatok, intézmények eddig ismert szanálási költségei, amit a GDP 2,7 százalékára becsülnek. E kötelezettséget egyszerre, egy tételben teljesíteni példa nélküli és értelmetlen is.

Kondrát Zsolt (MKB) az amúgy is negatív befektetői hangulat és a felálló kormány gazdaságpolitikai programjának, illetve annak részleteinek hiányában úgy véli: nagy a kockázata a forint leértékelődésének. A következő hónapokra 260 és 285 forint közötti eurót vár, ám szerinte ha az árfolyam tartósan átszakítja a 285 forintos ellenállási szintet, könnyen elképzelhető, hogy 300-ig meg sem áll. Az ország kockázati besorolásának romlása esetén nem kizárt a jegybank nyílt devizapiaci intervenciója sem.

Megalapozatlannak nevezte Kósa Lajos állítását Várhegyi Éva, a Pénzügykutató főmunkatársa, mondván ennek csak politikai oka lehet, ami nagyon veszélyes hazárdjáték. A Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, és az IMF egyaránt rögzítette, hogy az idei hiány 3,8–4,5 százalék között alakulhat. Ha a beszéddel az volt a cél, hogy az új kormány mozgásteret teremtsen magának, és lehetőséget teremtsen arra, hogy visszavonja adócsökkentési ígéretét, illetve a várakozást, hogy itt egy csapásra minden jobb lesz, akkor ez egy nagyon veszélyes kommunikáció” – mondta.

Ha valaki válságot kiált, akkor az beindíthat egy öngerjesztő folyamatot, így valóban létrejöhet egy válságos helyzet – folytatta. Ha egy ilyen válságot valóban kezelnie kell majd az új kormánynak, akkor annak politikai kockázata is lesz – tette hozzá.

Tegnap „csődügyben” nem szólalt meg sem a Kósa–Vargaduó, sem Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, sem Orbán Viktor kormányfő.

Kommunikációs baklövések

„Politikusok ostoba kommunikációjának” minősítette a történteket a Commerzbank térségünkkel foglalkozó elemzője. Michael Ganske szerint óriási felelőtlenség a jelen helyzetben azzal előállni, hogy „Görögországéhoz hasonló helyzetben vagyunk”. Az elemző nem tudta megfejteni, hogy ennek mi értelme lehetett, milyen értelmes cél húzódhat meg a háttérben.

A UniCredit bécsi elemzője bevett választásutáni kommunikációs stratégiát lát emögött. Tóth Gyula szerint az új kormány igyekszik elődjére kenni a felelősséget amiatt, hogy vissza kell táncolnia korábban tett választási ígéreteiről. A csőd felemlegetésével azonban túllőttek a célon – tette hozzá.

Németh Dávid, az ING elemzője szerint a Fidesz vezetői rossz kommunikációs stratégiához nyúltak, hogy kihátráljanak a választási ígéretek mögül. Az idei deficit 5 százalék körül alakulhat, erre nehezen lehetne ráhúzni, hogy csődközelben lenne az ország – áll az elemző helyzetértékelésében.