Társadalmi összefogás kell a korrupció leküzdésére – hangoztatta Sólyom László köztársasági elnök a Bölcsek Tanácsa által készített Szárny és teher című kötet megállapításait megvitató csütörtöki budapesti szakkonferencián. A négyfős tanácsot elnöki kezdeményezésre 2008 végén hívták életre, célja az oktatás és a korrupció helyzetének feltárása volt. A munkát elvégezték, egyben ajánlásokat is megfogalmaztak, frontális támadásra szólítva fel a korrupció ellen, célként kitűzve, hogy tíz év múlva húsz helylyel javuljon a megítélésünk a korrupciós világranglistán, elérve ezzel a 27. helyre sorolt Szlovénia szintjét.

Navracsics Tibor és Sólyom László. A cél közös, az eszköz különböző

Ahhoz, hogy ezt elérjük a közfelfogáson is változtatni kell, és igenis bűncselekményként kell kezelni a korrupciót – jelezte Sólyom László, aki kerékpáros példával élt: a Critical Mass, a kritikus tömeg megjelenésével sikerült elérni a biciklisek számára kedvező változásokat, így kell ennek lennie a korrupció esetében is. Ehhez huszárroham szükséges, példát kell statuálni, noha azt maga Sólyom is kérdésesnek tartotta, hogy egyedül a büntető törvénykönyv szigorításával el lehet-e érni a kívánt célt.

A mélyreható változásokhoz, a társadalmi begyökereződések leküzdéséhez generációknak kell felnőniük – ismerte el az elnök. Külön kiemelte a pártatlanság követelményét, egyben hiányolta, hogy az új kormány által felsorolt öt prioritás közül nem szerepelt sem az oktatás színvonalának javítása, sem a korrupció elleni fellépés. Két kérdést is feltett: egyrészt valóban elkötelezett-e a kormány, hogy kíméletlenül, erővel végigviszi ezt a harcot, másrészt a korrupcióellenességét mennyire tudja átsugározni a társadalomra.

Az első kérdésre Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt válaszolta, hogy az új kormány elkötelezettségét már az is jelzi, hogy – személyében – ilyen magas szinten képviselteti magát a konferencián. A korrupció, mint a rozsda, úgy marja szét a közjóba vetett hitet, rombolja szét az állam és polgárai közötti bizalmi viszonyt – érzékeltette a jelenség kártékony, rothasztó hatását Navracsics. Ugyanakkor szerinte a hazai fertőzöttség igazából a mediterrán államok és Délkelet-Európa átlagának felel meg, ám a társadalom ezzel kapcsolatos véleménye, ítélete elfogadhatatlanul rossz, nem tükrözi a valós állapotokat. Az egész társadalom korrupt, a mindennapi életet átszövi a korrupció – hangzik az általános vélemény.

Ezen változtatni kell, a politikának itt dolga van – hangsúlyozta Navracsics. Propaganda, tájékoztatás, nevelés terén feladataik vannak, de a jóhiszeműség, a bizalom viszszaszerzése is kulcsfontosságú. A konkrétumokról a politikus csak annyit árult el, hogy a Bölcsek ajánlásával szemben feleslegesnek tartják egy, a korrupcióellenes küzdelmet öszszefogó intézmény felállítását, ezért is szavazták le a Bajnaikormánynak a közérdekvédelmi hivatal létrehozására vonatkozó előterjesztését. Ehelyett a meglevő intézmények jobb kihasználását, a jogszabályok következetes betartatását tartják elsődlegesnek, s ehhez minden segítséget megadnak – szögezte le Navracsics megemlítve, hogy a hatóságok jól dolgoznak, ezt jelzi a közelmúlt korrupciós ügyeinek, korrupt politikusainak leleplezése is.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese gyakorlatiasabb volt, több visszásságra is felhívta a fi gyelmet. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények – ideértendő a korrupció is – feltárásában a jog nincs mindenben a bűnüldöző szervek, hatóságok segítségére. Az kevés, hogy az ügy felderítésében segédkező informátor büntetlenséget élvez. A titkos információgyűjtés során szerzett egyértelmű bizonyítékok elfogadását is garantálni kell a bírósági eljárásokban. Ez áttörést jelentene a mai gyakorlattal szemben. Hiába ugyanis leleplező telefonbeszélgetés, ha ahhoz lehallgatással jutottak hozzá, akkor azt a bíróság nem veheti figyelembe bizonyítékként. A felderítés elősegítése érdekében – Belovics szerint – ezt a rendelkezést haladéktalanul el kell törölni.

Sáros közbeszerzések, fekete pártpénzek

Magyarországon rendszerszintű, intézményesített a korrupció – állítja a Transparency International (TI). A közbeszerzéseknél egyenesen kritikus a helyzet, a kenőpénzek és a színfalak mögötti egyeztetések 25 százalékkal drágítják meg a rendszert. A TI szerint a tenderek 65–70 százaléka sáros, a korrupcióval okozott kár a hazai GDP 1,5 százalékára, évi csaknem 400 milliárd forintra tehető.

A nemzetközi szervezet a helyzet rendezésére vonatkozó javaslatait már eljuttatta az új kormányhoz. Ezek között a párt- és kampányfinanszírozás és a közbeszerzési rendszer átalakítása szerepel, hangsúlyt fektetnének a bűnüldöző szervek megerősítésére, átláthatóvá tennék az ítélkezést és növelnék a nyilvánosság szerepét. A TI 2009-es fertőzöttségi listáján Magyarország a 46. helyen szerepel, azaz megítélésünk nem változott 2008-hoz képest.

A környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül csak Szlovénia és Észtország (27.–27.) előz meg minket, Csehország (52.), Szlovákia (56.), de főként Bulgária és Románia (71.–71.) a korrupció tekinte tében mögöttünk van. Ezzel együtt sem lehet okunk elégedettségre – figyelmeztet a TI, amely a leköszönt kormány korrupcióellenes intézkedéseit nagyra értékeli, ám a párt és kampányfinanszírozás visszásságait súlyosnak nevezi.