Tévére már nem sajnáljuk a pénzt
Jól zárta az elő negyedévet a magyar külkereskedelem: a kivitel több mint 16, a behozatal pedig 13 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg többlete csaknem 350 milliárd forintra nőtt – hozta nyilvánosságra tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Folyó áron számolva az export forintértéke 7, az importé pedig 3 százalékkal bővült. Az árfolyamváltozás miatt euróban mérve még látványosabb 17, valamint 12 százalékos a fejlődés. Az önmagában is jelentős többlet egyébként 163 milliárd forinttal haladja meg az elmúlt év első negyedévében mértet.
A jó híreket azonban beárnyékolta, hogy a japán Sony december végétől megszünteti a termelést a gödöllői gyártóbázisán. Vadász Imre, a Sony Hungária Kft. közép- és délkelet-európai humánerőforrás igazgatója lapunkat úgy tájékoztatta, hogy ennek a döntésnek nincs köze a helyi kereskedelmi folyamatokhoz, a megrendelések alakulásához.
Ez minden bizonnyal így igaz, hiszen a KSH számaiból éppen az derül ki, hogy a meglepően kellemes külkereskedelmi adatok nagy részben a híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék exportjának a következménye. A külpiaci szállítások negyedével, míg az import csaknem harmadával haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A forgalom élénkülésében a távközlési készülékek és -hálózatok, annak elemei, valamint a monitorok és televíziók döntő szerepet játszottak.
Az ágazat egy meghatározó hazai gyártójának vezetője is azt mondta a Népszabadságnak, hogy megalapozottak a megrendelések növekedését tükröző KSH-számok. Az elmúlt év második fele még nehéz volt, ám a vége már javulást mutatott. Az idei év eleje pedig kifejezetten kedvezőnek mondható. Hozzátette: ez elsősorban annak köszönhető, hogy az elektronikai ipart máshogy érintette a válság, mint például az autógyártókat. Ezek a készülékek – telefonok vagy LCD tévék – ugyanis jóval olcsóbbak, mint egy autó, és cseréjükről nehezebben mondtak le a felhasználók. Tavaly év végén még érződött a visszatartó erő, ám az újdonságok iránti vágy végül győzedelmeskedett. Ez pedig meglódította a megrendeléseket.
A japán multicég tehát nem a magyar piaci viszonyok miatt viszi a termelését Malajziába, az intézkedés a 2009 elején bejelentett globális átalakítás része. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az üzletág versenyképesebb, az ellátás pedig hatékonyabb, ha a Blu-ray-lejátszók, valamint a DVD-felvevők gyártását elviszik a malajziai üzembe. A döntéshez egyébként a teljes ellátási láncot átvilágították a társaságnál. Mindez a Sony Corporation üzleti jelentését figyelve nem véletlen, hiszen a májusban közölt adatok szerint veszteséggel zárta a márciussal véget ért üzleti évet: a japán óriáscég tizennégy nyereséges év után már másodszor zárt mínusszal.
Az intézkedés összesen 540 embert érint. Ahhoz, hogy minél hamarabb munkát találjanak számukra, az önkormányzattal és a helyi munkaügyi központtal is felvették a kapcsolatot. Az üzemi tanáccsal ma kezdik az egyeztetést. Szerencsés esetben az is lehet, hogy az alkalmazottak a jelenlegi helyükön kapnak munkát: Vadász Imre szerint a telephelyet szakmai befektetőnek szeretnék értékesíteni. Már felvették a kapcsolatot olyan cégekkel, amelyek ebben segítségükre lehetnek. Kérdésünkre, hogy esetleg akadt-e már jelentkező, azt mondta, ilyenről egyelőre még nem tud.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében azt hangsúlyozta: a Sony gyár váratlan bezárása miatt gondoskodni kell arról, hogy az elbocsátott dolgozók minél előbb el tudjanak helyezkedni, ezért új munkahelyeket kell teremteni. Szerinte megoldást jelenthetne, ha minél hamarabb megindulna a Magyar Posta gödöllői logisztikai központjának beruházása, amely révén mintegy 700 új munkahely jöhet létre a városban. Hozzátette: a beruházásra vonatkozó szerződést tavaly nyáron már aláírták, a közbeszerzési eljárás azonban eredménytelen volt, így azt újra ki kellett írni. A polgármester úgy vélte, ha minden kedvezően alakul, akkor a jövő év második felében indulhat meg a munka a posta logisztikai központjában.
A Sony közép- és délkelet-európai kereskedelmi tevékenységét továbbra is Magyarországról irányítják, mintegy 100 embernek adva munkát.
Cégek, amelyek nemrég kivonultak
2009. szeptember 18., Sunarrow Végelszámolással megszüntette Komáromban a telefonbillentyűzetek gyártását a japán Sunarrow, a gyár 76 dolgozóját elbocsátották. A Sunarrow 2003-ban jött Magyarországra, ahol kétmilliárd forintos beruházásból épült üzeme. Finnországi bázisának bezárását 2010-re tűzte célul, az olcsó munkaerő miatt főleg kínai gyártást terveznek.
2010. március 28., Falke KGaA A termelőhelyek konszolidációjával indokolta kivonulását Magyarországról a sportruházati termékeket készítő német Falke KGaA, amely csaknem két évtizedig működtette gyártótevékenységét a zalai Ozmánbük községben. A 200 lelkes település iparűzési adóbevételének majdnem fele a Falke Hungáriától származott, a cég 200 munkavállalót foglalkoztatott, tíz környékbeli faluból összesen.
2010. május 5., TDK A japán TDK valaha több mint ezer főt foglalkoztató, első kelet-közép-európai üzemének felszámolásának bejelentésekor a rétsági gyár már csupán 145 munkavállalót foglalkoztatott. A 15 évig működött üzem hajdan összesen több mint félmilliárd forint állami és megyei támogatást, valamint tíz évre szóló helyi iparűzésiadó-mentességet kapott.
