Újratárgyalják a frekvenciadíjakat
Az Orbán-kabinet szakemberei, elsősorban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nyitott a frekvenciadíjak jelenlegi rendszerének újragondolására, és gyorsítanák az uniós szabályok hazai alkalmazását is annak érdekében, hogy növeljék a mobilcégek beruházási kedvét –értesült piaci forrásokból a Népszabadság. A jelenlegi rendszer ugyanis már nemhogy a beruházások ösztönzésére nem alkalmas, de gyakorlatilag visszaveti a mobilcégek fejlesztéseit, ami komoly versenyhátrányt teremthet Magyarországon.
A beruházások csökkenése részben a válság következménye, az igazi okok azonban a magyar rendszer elavultságában keresendők. A frekvenciahasználati díj ugyanis itthon az EU-átlag majd kétszerese, ráadásul ma még a használattal arányosan kell fizetni. (E díj nem azonos a koncesszióért fizetett egyszeri díjakkal, ám az államnak ebből is évi többmilliárdos bevétele származik.) Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha egy szolgáltató újabb településen indít mobil széles sávú elérést, akkor a frekvenciáért már akkor is fizetnie kell, amikor az még nincs kihasználva, így nagy a kockázata, ezért lassabban bővül a lefedettség.
– Magyarországon a mobil széles sávú lefedettség 50–60 százalék közötti, amely jelentősen elmarad például Románia szintjétől, ahol csaknem kilencven. Ezt a szintet a magyar cégek egy-másfél év alatt tudnák elérni, s ez a magyar piacon 50–100 milliárdos beruházást jelent – mondta lapunknak Beck György, a Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatója. A széles sávú mobilinternet lefedettségének növelése azonban más gazdasági előnyökkel is jár. Mindehhez a frekvenciahasználati díjak rendszerének változásán túl az is szükséges, hogy a törvényhozók mihamarabb nyissák meg a 900 MHz-es sávot a mobilnet előtt is. Erre az EU döntése is kötelezi Magyarországot, ám a folyamat az elmúlt hónapokban meglepő módon megállt. A rendszer változását egyébként bizonyos értelemben a jogszabályok is előírják: a rendelkezések szerint a díjaknak a versenyt és a beruházásokat egyaránt ösztönözniük kell. A hírközlési szabályozásnak más területen is változnia kell: a negyedik generációs LTE-rendszerek működését biztosító frekvenciákat is pályáztatni kell ahhoz, hogy 2012-ben elindulhasson a kereskedelmi szolgáltatás, s Magyarország ne maradjon le a széles sávú internet területén.
A magyar piac az iparági várakozások szerint idén éves átlagban még szűkül, ám ősszel már várhatóan emelkedésbe fordul. 2009-ben jó félmillióval csökkent a forgalomban lévő SIM kártyák száma (az árbevétel 6–8 százalékkal), s a folyamat mára lassult, de még nem állt meg. A mobilinternet ugyan mindeközben töretlenül növekedett, de nem olyanmértékben, mint ahogy a szolgáltatók 2008-ban gondolták. Beck György várakozásai szerint az okostelefonok tovább gyorsítják a mobilnet terjedését, s ma a hazai 980 ezres mobilnetpiacon az előfizetők száma az év végére el is érheti az 1,2 milliót. Ma a szélessávú-előfi zetések harminc százalékát adják a mobilok.
Megszűnhet a mobilparkolás?
A pénzügyi szolgáltatókról szóló, tavaly elfogadott törvény –amennyiben más megoldás addig nem születik – következtében akár meg is szűnhetnek a honi mobilfizetési rendszerek, így a mobilparkolás is. A jogszabály ugyanis az ilyen szolgáltatásokat csak pénzügyi szolgáltatóknak engedélyezi, s a jelenleg működő mobilfizetési rendszerek 2011 közepéig kaptak haladékot. Vagyis ha a szabályozás addig nem változik, akkor meg kell szüntetni a fizetési lehetőségeket. A mobilcégek persze alapíthatnának pénzügyi szolgáltatót e célra, de Beck György szerint ez nem járható út, annak ugyanis olyan magas költségei vannak, hogy ha azokat áthárítanák a fogyasztókra, azok ezt nem viselnék el.
